Vágólapra másolva!
A romantikus komédia legnagyobb brit szakértője, Richard Curtis (aki többek között a Négy esküvő, egy temetés, és a Sztárom a párom forgatókönyvéért felel) ezúttal minden tapasztalatát belesűrítette új filmjébe, amit az évek során összegyűjtött. Az Igazából szerelem című alkotásban kilenc szálon fut a cselekmény, és mind az érzelmek egy másik aspektusát tárja elénk. 
Vágólapra másolva!

Billy Mack (Bill Nighy) hatvan felé közeledő rockzenész, akinek egykori hírneve rég feledésbe merült. Menedzsere, a pufók, magányos Joe (Greor Fisher) úgy dönt, hogy ad még egy esélyt maguknak, és megcélozzák a karácsonyi toplista Number One pozícióját. A mai szokásoknak megfelelően elővesz egy régi slágert, és új szöveggel énekelteti lemezre Billyvel. A kiöregedett sztár fanyalogva tesz eleget Joe noszogatásának, arra pedig már végképp nem hajlandó, hogy még jópofizzon is a médiában. Nyers és őszinte nyilatkozatai azonban jobb reklámfogásnak bizonyulnak a fiatal együttesek behízelgő modoránál, és végül el is juttatják a csúcsra. A diadal learatása közben a kiégett rockzenész ráébred, hogy Joe az egyetlen, aki törődik vele.


Billy és Joe zsörtölődő, civakodó viszonya az Igazából szerelem egyik fénypontja. Nemcsak a kiváló színészi alakításoknak köszönhetően (Bill Nighy és Gregor Fisher egyformán magas színvonalon hozza a figurát), hanem Richard Curtis kaján humora folytán is, mely ebben az epizódban bontakozik ki a legkifinomultabb formában. A forgatókönyvíró-rendező a letűnt rocksztár őszinteségébe bugyolálva felszabadultan alázza a fiatal fiúcsapatokat (mindenekelőtt a Blue-t), önironikus megjegyzésein keresztül pedig a "nagy visszatérőket". A film legjobb poénjával azonban kétségtelenül Elton Johnt gyalázza porba.