Bence (interjúalanyunk nevét inkognitója megőrzése érdekében megváltoztattuk) még régebben, a munkaügyi hivatalban találkozott először egy hirdetéssel, amelyben statisztákat kerestek egy Magyarországon forgó külföldi filmbe. Jelentkezett a hirdetésre, de akkor nem választották ki, viszont felvették az adatait, és lefényképezték. Amikor a World War Z stábja Magyarországra jött, átnézték az adatbázist, és a fotója alapján őt is beválogatták statisztának. Ki kellett töltenie egy adatlapot, amelyen három speciális kérdésre is válaszolnia kellett: van-e táncos képzettsége, ért-e valamilyen harcművészethez, és vállal-e meztelen szereplést. (Bence mindegyik kérdésre nemmel válaszolt.)
Múlt hét kedden kezdődött a munka a kőbányai konzervgyárban. A statisztákat először százfős csoportokra osztották, Bence az "orosz civilek" csoportjába került. Aztán jött a négynapos betanítás: a csoport megtanult különféle formációkban felállni, egy kaszkadőrrel pedig azt gyakorolták, hogyan lehet gumiból készült fegyvereket úgy cipelni, mintha nehezek lennének, és hogyan kell harcolni velük. Bence egyik nap egy baseballütőt kapott, aztán pedig egy "húsklopfolóhoz hasonló fegyvert, amelyből egy szúrós hegy állt ki". Tehát mivel ők nem katonákat alakítanak, a fegyvereik is civilek: van köztük bárd, kiegyenesített kasza és lapát is. Napról napra többen gyakorlatoztak együtt: pénteken már négyszázan voltak. Feltehető, hogy zombik ellen kell majd küzdeniük, de harcjelenetet még nem vettek fel, és egyelőre azt sem árulták el nekik, hogy zombistatiszták ellen kell-e küzdeniük, vagy a "levegővel" harcolnak majd, és a digitális utómunka során varázsolják csak oda az ellenfeleiket. A gyakorlatozásra benézett egy kicsit Marc Forster rendező is, de ő maga nem instruálta a csapatot, egy angol férfi és magyar asszisztense irányította őket. A négynapos gyakorlás után Bencéék először szombaton forgattak. Reggel 7-re a Kerepesi útra kellett menniük, ahol a jelmezeket tárolják egy raktárban, ott beöltöztették őket "szedett-vedett ruhákba, magas szárú bőrcipőbe, kortalan kabátokba, pufajkákba, és a sminkesek összekoszolták az arcunkat és a kezünket, és megkértek minket, hogy mostantól kezdve ne borotválkozzunk". Mivel a több száz, embert alakító statisztára mind műkoszt kell felvinni, a többieket zombivá sminkelni, a fontosabb szereplőknek pedig mind saját sminkesük van, a filmen Bence tudomása szerint összesen százötven sminkes dolgozik. A raktárból buszokkal vitték ki a statisztákat a konzervgyárba. Hogy összesen hányan szerepelnek a filmben, nem tudni, de mindenkinek saját, számozott jelmeze van, és Bence 1000 feletti sorszámot is látott. Belépéskor mindenkit megmotoztak - szúró-vágó szerszámot és fényképezőgépet nem lehet bevinni - és mindenki kapott egy aláírt papírt az érkezés idejével meg a nyakába egy bilétát, amelynek alapján a biztonsági emberek be tudják azonosítani, hogy ki milyen alapon tartózkodik a helyszínen. A moszkvai helyszínt alakító konzervgyár "nagy alapterületű, hangár nagyságú üzemcsarnokokkal. Van egy "Volga", egy "raktár" és "dicsőség a munkának" felirat is az épületeken. Több tankot is láttam, két-három villamost és egy helikopterroncsot". A helyiségek, ahol forgattak, nem voltak valami tiszták, de aztán Bence észrevette, hogy "a kosz egy része filmes koszolás". Bencéék csoportjával két jelenetet vettek fel szombaton. Az egyikben "egy lépcsőházba kellett benyomulnunk a fegyvereinkkel, és felmennünk a második emeletig, mintha támadni készülnénk, miközben a távirányítású kamera a csigalépcső közepén mozgott fel-le". A statiszták magát a rendezőt nem látták, aki "valószínűleg egy fentebbi emeletről, monitoron nézte a felvételt". A másik jelenetben egy nagy "boltíves pincében aludtunk mi, toprongyos emberek mindenféle rongyokon, aztán fel kellett kelni. Brad Pitt is köztünk, ébredezők közt volt, de csak messziről láttam, és tényleg nagyon jóképű. A dublőre is megjelent, de olyan nagyon nem hasonlítanak egymásra: tizenöt méterről ki lehet szúrni, hogy nem Pitt az." Amíg a földön feküdtek, a kamera járkált köztük, és "elég hosszú ideig kellett a hideg betonon feküdni, de legalább meleg levegőt befújtak. Közben műhót is fújtak ránk, amiből kétféle volt: az egyik műanyag, azt fújták a ruhánkra, a másik papír, az szállt a levegőben". A forgatási nap elhúzódott, és Bencéék csak este tizenegykor végeztek. Távozáskor "mindenkinek ráírják a papírjára, hogy hány órát volt, mert ez alapján fizetnek majd a végén. Ez, mivel több százan voltunk, eltartott másfél óráig". Viszont a késői végzés miatt mindenki kapott 1500 Ft taxipénzt, a külvárosokban lakókat pedig busszal elvitték a nagyobb közlekedési csomópontokig. Bence szerint a forgatáson "néha fejetlenség volt, például bevezényeltek minket a pincébe, aztán mégis kivezényeltek minket, mondták, hogy várjunk tíz percet, amiből másfél óra lett", viszont "a stábtagok nagyon udvariasak, és tisztelettel bántak velünk, ellenben némelyik statiszta fegyelmezettsége hagy kívánnivalót maga után: vannak, akik dumálnak, rágyújtanak a díszletben, meg telefonálnak, és sokat kell őket fegyelmezni". Bence azt mondja, ezek a fölösleges körök a legfárasztóbbak a hosszú munkanapban, amelynek nagy része egyébként a felvételek közti várakozással telik. Egy kicsit aggódik a hideg miatt, mert ezen a héten már éjszakai felvételek lesznek, és szombaton levetették vele a plusz felsőjét, amelyet a jelmeze alá vett, mondván, hogy kilátszhat. Mindenesetre "bekészítettem egy hegymászáshoz való lábmelegítőt, amit beteszek majd a cipőmbe". ---- Az első fotó kivételével a cikkünkben használt fotók a World War Z korábbi forgatási helyszínein készültek. |