Nemcsak a magyarok, de a fél filmes világ szeme csüng most Nemes Jeles Lászlón és stábján, akik néhány hét múlva, június elején kezdik el forgatni a Filmalap másfél milliárd forintos támogatásával készülő Sunset című filmet. A rendező még a Saul fia cannes-i sikere után nem sokkal árulta el nekünk, hogy a forgatás első napján annyira ideges volt, hogy fizikailag is rosszul lett. Most, a második filmje forgatása előtt is van benne drukk, „nagyon félelmetes filmet csinálni”, ismerte el.
A Sunset jóval nagyobb szabású film, mint a Saul fia volt, emelte ki Nemes Jeles, míg első nagyjátékfilmje nagyjából egy helyszínen játszódott, most van tíz-húsz különböző helyszín, így a szervezés, a logisztika is sokkal bonyolultabb.
A film 1913 nyarán játszódik, egy hét leforgása alatt. Egy különleges időszakát szeretné felvillantani Budapest történetének Nemes Jeles: rengeteg építkezés zajlott akkoriban, átmeneti fílingje volt a városnak. „Nagyon más világ, olyan, mintha egy másik bolygón lennénk” – mondta erről.
Budán és Pesten is játszódnak jelenetek, nem tervezi, hogy a főváros bármelyik közismert emblematikus pontját megmutatja a filmben. Ennek egyik oka, hogy
celluloidra forgat, és nem szeretne CGI-t használni.
„Száz év alatt annyira megváltozott a város, hogy a felismerhető helyeket nagyon nehéz lenne rekonstruálni masszív számítógépes megoldások nélkül” - magyarázta.
„Építjük már a kalapboltot a nyolcadik kerületben, de legalább tíz helyszínen forgatunk még Budapesten” – mondta el Nemes Jeles. Kiderült az is, sok lesz az épített díszlet, mivel nem sok helyen maradtak meg eredetiben azok az apró részletek, amelyek fontosak ahhoz, hogy a nézővel el lehessen hitetni, hogy amit lát, az valóságos.
A forgatókönyv sokat változott 2010 óta, amikor a film ötlete megszületett, de a sztori magja kezdettől fogva ugyanaz: egy fiatal lány érkezik a nagyvárosba. Az ő fejlődéstörténetének a különlegességét és misztériumát hangsúlyozta Nemes Jeles a beszélgetésben.
Miről szól a Sunset?
1913. Budapest, Európa szíve.Nem politikai thriller, nem is tiszta thriller, hanem titokfilm, próbálta meg Nemes Jeles körülírni a Sunset műfaját.
A nagy kérdés persze az – amire valószínűleg mindenki, aki látta a Saul fiá-t, kíváncsi –, hogy
milyen egyedi megközelítésmódot talált ki ezúttal Nemes Jeles László?
Az biztos, hogy nem a film időkezelése lesz forradalmi, ugyanis teljesen lineárisan, időrendben halad előre a cselekmény, visszaemlékezés (flashback) sem lesz benne.
Nem egy nett, élére vasalt kosztümös filmet kell magunk elé képzelnünk,
inkább egy olyat, ami a kor atmoszféráját próbálja meg érzékletesen és hitelesen megidézni – és talán éppen ebben állhat a Sunset újdonsága.
Amikor 2015-ben Nemes Jeles a csapatával prezentálta a filmtervet a TorinoFilmLab rendezvényen, elmondta, hogy szeretnék bemutatni a filmben a Monarchia nyelvi keveredését. „1910-ben Budapesten sokkal több nyelv volt, sokkal több nemzetiség, sokkal több kiejtésforma, nyelvezet, hangzás, intonáció”.
Hogy ez végül megvalósul-e a megálmodott formában, még talány; Nemes Jeles erről annyit mondott most, hogy „sok energiát teszünk bele”. Úgy látja, az utóbbi 30-40 évben, főleg a tévé miatt, annyira sztenderdizálódott a beszédforma, kivesztek a tájszólások, a régi intonációk, ezért is nagyon nehéz visszahozni az akkoriban beszélt nyelvet.
Jakab Juliról is mesélt a rendező, aki a film főhősét, Íriszt fogja alakítani. A döntést hosszú castingfolyamat előzte meg, az utolsó körben már komoly, jelmezes screentesteket csináltak, stúdióban, szöveggel.
Olyasvalakit akartunk találni, akiben már megvan Írisz.
Egy olyan nagy külföldi sztár, mint például Natalie Portman, kilógna a filmből – magyarázta Nemes Jeles –, aki ráadásul mindenképpen magyar nyelvű filmet szeretett volna forgatni. Jakab Juli egy „furcsa, szuggesztív személyiség, pont, ami ehhez a filmhez kell. Van benne egy titkos, teljesen feltáratlan régió.” Elmondta, hogy eleinte azért hadakozott Juli ellen, mert túl evidens választásnak tűnt. „Mégse lehet az, akire először gondoltam!”
Nyolcszáz oldalas kutatási anyagot állítottak össze a stábbal erről a korról, de a legtöbbet Nemes Jelesnek talán mégis a régi fényképek árulnak el. „Vannak dolgok, amiket nem tudunk átemelni, mert az ma már nevetségesnek tűnne. Például kalapok, ruhák, bajuszformák.” Akkoriban is fontos volt a divat, dámák és zsúrfiúk páváztak, ezen egy kicsit igazítani kell – mondta a rendező -, hogy például egy drámai figura megjelenése nehogy viccesen hasson.
Ha szeretnénk még jobban magunk elé képzelni a Sunset-et, érdemes lesz (újra) megnézni néhány filmet. Ilyen például Stanley Kubrick Barry Lyndon-ja vagy Robert Altman McCabe és Mrs. Miller-je, mindkettő inspirációként szolgált a rendezőnek, ahogy FW. Murnau 1927-es Virradat című filmje is, de Martin Scorsese-től Az ártatlanság korá-t is megmutatta a színészeinek.
„Ez sem lesz könnyed film” – összegezte Nemes Jeles László, utalva arra, hogy több rétege, sok színe lesz a Sunset-nek. Elárulta, hogy nagyon érdekli az 1910-es évek embere, aki elég jól érzi magát, még nem tudja, hogy két év múlva meghal a fronton. „Nagy volt az optimizmus, de már érezték, hogy valami nincs rendben.”
A Filmklub podcast adását - melyen a rendező Tilos Rádióban adott interjúja hallható - megtalálja az iTuneson, letöltheti MP3 formátumban, vagy meghallgathatja az alábbi lejátszóban. A podcasthoz tartozó RSS csatornát itt találja.