Tovább nőtt a hipermarketek szerepe a kiskereskedelemben

A hipermarketek részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmában 2000-ben több mint 50 százalékkal nőtt és elérte a 14 százalékot - derül ki a GfK Piackutató Intézet kétezer háztartás adatai alapján készült felméréséből, amelyet csütörtökön tettek közzé. A hipermarketeket, a szupermarketeket, illetve a nagy alapterületű diszkontokat is magában foglaló modern bolttípusok a forgalomból 59 százalékkal részesedtek 2000-ben, ez az arány 1996-ban még csak 36 százalék volt.

A napi fogyasztási cikkek forgalma a felmérés szerint 2000-ben az inflációnál kisebb mértékben nőtt, az 1999. évi 1450 milliárd forinthoz képest a 2000. évi 1550 milliárd forint körüli forgalom reálértéken csökkenést jelent.

A GfK adatai szerint az élelmiszerkereskedelemben a hipermarketek részesedése 18 százalékra nőtt 2000-ben, az 1999. évi 12 százalékról. A élelmiszerkereskedelemben a szupermarketek részaránya nem változott, 16 százalék maradt 2000-ben is, mint 1999-ben volt. Jellemző a hipermarketek vonzerejére, hogy a tavaly karácsonyi nagy bevásárlások idején, decemberben az átlagot jóval meghaladó arányban, 18 százalékkal részesedtek a napi fogyasztási cikkek forgalmából.

Bolttípusok részesedése a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásaiból, 75-80 vizsgált termékkategória alapján (százalékban)

Bolttípus	1996	1997	1998	1999	2000
Áruház	4	-	-	-	-
Hipermarket	-	2	5	9	14
Szupermarket	19	20	17	17	17
Nagy diszkont	17	18	21	19	21
C+C áruház	-	4	6	8	7
Önálló kis bolt	43	43	40	37	34
Piac, utcai árus	5	4	3	2	2
Egyéb	12	9	8	8	6

A felmérésből kiderül, hogy 2000 első nyolc hónapjában az összesen 3,8 millió háztartás 56 százaléka vásárolt legalább egyszer a 35 hipermarket valamelyikében. Az egy vásárlásra jutó költés 2860 forint volt. Az említett időszakban az úgynevezett C+C (cash & carry) áruházakban 5150 forint, a szupermarketekben 1060 forint volt az egy vásárlásra jutó költés.

A felmérés szerint az önálló kisboltok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából lassan csökken. Az élelmiszerkereskedelemben a kis vegyesboltok 2000-ben 27 százalékos piaci részesedést mondhattak magukénak az 1999. évi 28 százalékhoz képest. Sokan vannak, akik gyakran vásárolnak a kisboltokban, ahol egy-egy alkalommal 750 forintot költenek.

Az egy vásárlásra jutó költés a különböző bolttípusokban (forintban)

Bolttípus	Költés
Hipermarket	2860
Szupermarket	1060
Diszkont	1370
C+C (csak a háztartások fogyasztására)	5150
Önálló kis bolt	750
Drogéria	980

Forrás: GfK Piackutató Intézet ConsumerScan

Régiónkban a kereskedelem koncentrációja Csehországban öltött még hasonló méreteket, ahol a piacvezető boltláncok részesedése még nagyobb a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Különbség abban tapasztalható, hogy nálunk nagyobb szerepet játszanak a diszkontok és C+C áruházak a háztartások fogyasztásában, Csehországban viszont a diszkontok helyzete sokkal erősebb, mint Magyarországon.

Horvátországban és Szlovákiában még óriási hányad jut az önálló kis boltokra, valamint egyéb árusító helyekre, miközben jelen vannak, sőt terjeszkednek a hiper-, szupermarketek, diszkontok, valamint C+C áruházak. Romániában, Bulgáriában, Romániában és Oroszországban azonban a nálunk eltűnőben lévő egyéb élelmiszerkereskedelmi formák, mint például piacok, kioszkok, utcai árusok dominálnak.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

GfK Piackutató Intézet