Előfordulhat, hogy a pénzügyi szakemberek alábecsülték az átálláskor felmerülő érmeigényt és a váltópénzek elosztásával járó nehézségeket. Így könnyen lehet, hogy az év elején átmenetileg elfogy az apró.


Eredetileg a bankjegyek biztonságos gyártása és szétosztása tűnt az euró bevezetésekor az egyik legnehezebb feladatnak. Kiderült azonban, hogy az érmék sokkal nagyobb fejfájást okozhatnak. Az aprópénzekkel az a gond, hogy nagyon sok van belőlük (több mint 50 milliárd darab a 12 államban), és igen súlyosak is lehetnek. A legnehezebb érme 8,5 gramm. Ráadásul nehéz megbecsülni, hogy mennyire lesz ténylegesen szükség. Pedig a hiányzó mennyiséget nehéz gyorsan pótolni.

A nehézséget az okozza, hogy az elmúlt fél évben a legkülönbözőbb helyekről, így mindenféle dobozból, malacperselyből, fotelek párnái közül előkerültek az úgynevezett alvó érmék. Franciaországban a forgalomban lévő napi 6-8 milliárdból 3,5-5,5 milliárd darab ilyen módon tér vissza a mindennapi életbe.

Az euróérméket államonként eltérő értékű egységcsomagokban osztják szét. Belgiumban a jegybank 12,40 eurós egységekben 4 millió csomag piacra dobását tervezte, vagyis minden háztartásba egyet-egyet. Ezt a számot azóta 5,5 millióra emelték. Franciaországban 3,5 milliárd darabról 6,5 milliárdra növelték számukat. Az elosztás azonban nehézségekbe ütközhet. A gall jegybank alkalmazottai ugyanis december 14-ére, a forgalomba hozatal előtti napra terveznek sztrájkot, míg a magánkézben lévő bankok alkalmazottai január 2-án, az átállás utáni első munkanapon szüntetnék be a munkát.

Laurent Fabius francia pénzügyminiszter mégsem látja tragikusnak a helyzetet. Szerinte január elseje után még frankban is lehet fizetni, így a vásárlók legalább kiadják az utolsó, elértéktelenedő apróikat.

Olaszországban mintegy 2 milliárd darabbal több érmét gyártanak, mint korábban tervezték. Portugáliában a 10 milliós lakosság részére 1 millió darab, 10 euró értékű, 24 érmét tartalmazó csomag kerül piacra december 17-étől. A kiskereskedők részére 150 ezer darab 250 eurós, egyenként 720 érmét tartalmazó csomagot bocsátottak ki. Németországban 5,3 millió darab 10,23 eurós csomag jut a 40 millió háztartásra.

Az EuroCoin nevű, német érmeverő vállalat becslése szerint az eurózóna lakóira az átálláskor fejenként átlagosan 160-170 darab érme jut, aminek elméletileg elégnek kellene lennie. Nem elég megszabadulni régi pénzeinktől, fontos, hogy képesek legyünk felismerni a hamis euróbankjegyeket is. Tapintsd meg, döntsd meg és jól nézd meg! Ezt tanácsolja az Európai Központi Bank, amely valószínűleg joggal tart attól, hogy az egyszerre megjelenő, szokatlanul sok címletből álló euróbankjegy-sorozatot még nem ismerő közönség könnyen hamisítók áldozatává válhat. A bankóknak azonban minden segédeszköz nélkül is felismerhető sajátosságai vannak.

A tiszta gyapot alapanyagú bankjegyek tapintása különleges, ráadásul a gyengén látókra is gondolva egyes helyeken dombornyomást alkalmaztak. Ha megdöntjük a kezünkben tartott bankót, egy hologram jelenik meg, amelyen az euró szimbóluma és a bankjegy névértéke látható. Címlettől függően erős fényben egy enyhén színjátszó, fluoreszkáló csíkot is láthatunk (a 20 euróson), vagy a névértéket jelző szám megváltoztatja a színét (az 50 euróson). Ha pedig fény felé tartjuk, az egyik oldalon kis mezőben egy kép és a bankjegy névértéke válik láthatóvá a vízjelnek köszönhetően, valamint egy sötét, függőleges vonal jelenik meg.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

EURÓ
(Az Üzleti Negyed Euró-melléklete)

Történetek az euróövezetből