Az infláció és a növekedés egyaránt lassul

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése a korábban valószínűsítettnél kisebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban így is gyors gazdasági és ezen belül ipari növekedésre számít. Az infláció az első félévi 10,4 százalék után júliusban ismét egy számjegyűvé vált. A forint árfolyama az erős oldalon jelentős ingadozásokat mutat. A munkanélküliség a tavalyihoz képest csökken, a keresetek reálértéke a GDP-t meghaladó mértékben nő. A nemzetgazdaság külső és belső egyensúlya romlani fog.

Az ipari termelés növekedési üteme lassul. Júniusban a termelés már valamivel kisebb is volt a 2000. júniusinál, s új jelenségként ez alól a vámszabad területek sem voltak kivételek. A júniusi visszaesés minden bizonnyal csak átmeneti, de az ipari dinamika az év egészében így is csak mintegy fele lesz a tavalyinak.

Az ipar belföldi értékesítése az első félévben mindössze 0,5 százalékkal nőtt. A forint erősödése keményebbé teszi az importversenyt, a belföldi kereslet emelkedése azonban egyes területeken javíthatja az értékesítési lehetőségeket. A GKI Rt. felmérése szerint azonban az iparvállalatok nem számítanak belföldi eladási lehetőségeik javulására. Ugyanakkor az építőipar és a kiskereskedelem növekedése már az első félévben is mintegy kétszerese volt a tavalyinak, s e szektorok várakozásaira az optimizmus a jellemző.

A külkereskedelmi forgalom idén is dinamikusan, de a tavalyinál jóval kisebb ütemben fejlődik. Az export eddig kissé gyorsabban is nőtt, mint az import, a belföldi kereslet élénkülésével azonban ebben változás várható, a külső egyensúly romlani fog.

Az exporton belül az első félévben a híradás-technikai készülékek kivitele forintban számolva 76 százalékkal nőtt, az iroda- és számítógépeké viszont 10 százalékkal csökkent.

A GKI Rt. felmérése szerint az iparvállalatok exportlehetőségeik további romlására számítanak. Ebben a romló világgazdasági konjunktúra mellett a forint erősödése is szerepet játszhatott.

Mindezek következtében a GDP növekedése kisebb lesz a korábban prognosztizált 5 százaléknál, de a 4,5 százalék körüli ütem is azt jelenti, hogy fennmarad a magyar gazdaság utóbbi években megszokott, évi mintegy 2 százalékpontos előnye az euróövezet növekedési üteméhez képest.

A forint árfolyama várhatóan továbbra is ingadozó marad. Míg a júliusi gyengülés alapvetően nemzetközi tényezőkre volt visszavezethető, az év utolsó negyedére a romló külső egyensúlynak, valamint a választások közeledtével együtt járó óvatosságnak is szerepe lehet a forint viszonylagos gyengülésében.

A havi infláció júliusban több mint 1 százalékponttal mérséklődött, s ismét egy számjegyűvé (9,4 százalék) vált. Az év végéig további, kb. 8 százalékra történő csökkenés várható, az éves átlagos infláció azonban így is alig lesz kisebb a tavalyinál.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

GKI Rt.