A spekuláció éve

Az év elején a forint mellett és sikertelenül, később ellene és sikeresen spekuláltak külföldi befektetők a gazdaságpolitika ellentmondásait kihasználva, kétszer is szigorításra kényszerítve a kormányt és a jegybankot. Jövőre csökken az szja, de várhatóan többet adózunk. Az amerikai gazdaság már rohamosan nő, az európai alig. Kommandósok tartóztatták le a leggazdagabb oroszt, vállalata többségét pedig államosították. Olvassa el, mi történt idén a gazdaságban!

A 2003-as évre minden bizonnyal úgy emlékeznek majd a devizapiaci szereplők, mint a kellemetlen meglepetések, váratlan kormányzati nyilatkozatok és jegybanki lépések éve. A forint idei történetében három sarkalatos pont volt, szépen egyenletesen szétosztva az év egészére. A januári, májusi és novemberi események nem múltak el nyom nélkül, a piaci szereplők bizalma jelentősen megcsappant, mind a kormányzatban, mind a jegybankban, amit kényszerű lépésekkel sikerült némileg visszafordítani év végére. A spekulációnak azonban még koránt sincs vége, a jegybank pedig, úgy tűnik, feladni látszik az árfolyamról kialakított álláspontját.

Első forduló: nagymértékű beáramló tőke, kamatcsökkentés

Forrás: [origo]

Január első napjaiban az ünnepekről visszatérők igen erős forinttal találkozhattak a bankközi devizapiacon: az év végéről szemlélve már-már hihetetlennek tűnik a 3-án elért 14,81 százalékos szint az intervenciós sáv erős oldalán. Az euró 235 forint körül cserélt gazdát, ami csúcsnak számított.

Nem kellett sokat várni arra, hogy a hazai fizetőeszköz 8 bázispontra megközelítse az intervenciós sáv szélét az erős oldalon, január 10-én ez meg is történt. A forint 2001. május 4-e óta, amikor a forintsávot kiszélesítették, a legerősebb pozícióját érte el. A forint melletti spekuláció miatt felerősödő nemzeti fizetőeszköz 234 egysége ért egy eurót.

Ahogy az elemzők azt megjósolták, a forint ki is lépett a sávból, január 13-án, amikor 1-2 millió euróért vásároltak forintot a külföldiek. Erre az inflációs célkitűzést követő monetáris politika 2001-es bevezetése óta nem volt példa. A jegybank szóvivője a távirati irodának elmondta, hogy azért nem avatkozott be a Magyar Nemzeti Bank, mert vásárlási kötelezettsége naponta csak 15 óráig áll fenn, ezért volt lehetséges, hogy 15 óra után a forint kilépjen a sávból.

A jegybank 16-án alapkamat-csökkentésére kényszerült, a 100 bázispontos csökkentés után a forint árfolyama zuhanni kezdett. Délután ötre a forint 348 bázisponttal állt alacsonyabban a sáv erős oldalán. A kamatcsökkentés kiváltotta forinteladási hullám a jegybankelnököt szóbeli intervencióra késztette: Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, a forint árfolyamának jelentős - inflációs célt veszélyeztető - gyengülése akár azt is eredményezheti, hogy az MNB már pénteken megemeli az alapkamatot.

A nyilatkozat nem volt elég, a forint erősítése érdekében a jegybank aktívan is beavatkozott, Párizsban és Londonban adott el eurót 245 forint körüli árfolyamon.

A hazai fizetőeszköz erősödése és a forint melletti spekuláción elszenvedett veszteségeik miatt több beruházási bank és fedezeti alap megvált néhány brókerétől és elemzőjétől. A forint felértékelését kierőszakolni szándékozó spekulánsok dollár százmilliókat veszítettek, miután a Magyar Nemzeti Bank 2 százalékponttal, 6,5 százalékra mérsékelte irányadó kamatát, és mintegy 5 milliárd eurót vásárolt fel a forint árfolyamsávjának védelme érdekében.

Második forduló: kiáramló tőke, kamatemelési nyomás, sávközép-eltolás

Forrás: [origo]

Május 29-én ismét nagy forintzuhanásnak lehettünk tanúi: a forint 11 órakor már csak 9,01 százalékon állt a sáv erős oldalán, ami 168 bázispontos csökkenést jelentett. Az euró erősödésének hátterében az állhatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem értékesítette tovább euró készleteit, közben a külföldiek profitkivételbe kezdtek.

Július negyedikén a vártnál kedvezőbb májusi államháztartási hiányról szóló pénzügyminisztériumi bejelentés csak átmenetileg erősítette a forintot a bankközi devizapiacon: a magyar valuta 9 órakor 7,84 százalékon állt a sáv erős oldalán. A kereskedés első negyedórájában a külföldiek nagymértékű euróvásárlásának hatására 7,06 százalékig romlott a forint.

László Csaba

Ezután meglepetésszerű lépés következett: a kormány és a Monetáris Tanács közösen úgy döntött, hogy a forint euróhoz igazított ingadozási sávjának közepét 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról. A döntés azután született, hogy a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, és úgy vélte: javítani kell a gazdaság versenyképességén rövid és hosszú távon egyaránt. A döntés nyomán az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról. A gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett. Az ingadozási sáv továbbra is plusz-mínusz 15 százalék maradt.

Másnap a jegybank elnöke közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank kész védelmezni a 250 forintos euró-árfolyamot, és szükség esetén kamatot emel. A pénzpiacon és az állampapírok másodpiacán már be is áraztak egy 50-100 bázispontos kamatemelést a külföldi tőke visszacsalogatására. Az ez után következő napokban a forint árfolyama tovább zuhant, a spekuláció egyértelműen a kamatemelést próbálta kikényszeríteni az MNB-től. Ez meg is történt: a jegybank 6,50 százalékról 7,50 százalékra változtatta alapkamatot. Az emelés azonban a piacnak nem volt elég.

Az MNB másodszorra is kamatot emelt, kilenc napon belül. A 200 bázispontos emelés (amellyel az alapkamat 9,5 százalékosra nőtt) teljesen váratlanul érte a piacot. A váratlan lépés zavart okozott a piacon, a forint gyengülése pedig tovább folytatódott.

A jegybank ismételten beavatkozott, de a kereskedők továbbra sem tartották kizártnak a 270 forintos euró-árfolyamot. A kereskedés egyre idegesebb hangulatban folyt a bankközi devizapiacon.

A májusban elkezdődött spekulációs nyomás végül is arra kényszerítette a pénzügyi vezetést és a jegybankot, hogy átalakítsák a gazdaságpolitikát: a kormányzat és a jegybank korábban a gazdasági a növekedés felgyorsítása és a versenyképesség élénkítése érdekében tolta el a forint ingadozási sávjának közepét, és csökkentette 76 milliárd forinttal a költségvetés kiadásait. Az ellenzék véleménye szerint nem lett volna szüksége ezekre a lépésekre a kormány felelőtlen döntései nélkül. A gazdaságélénkítő intézkedéseket szkeptikusan fogadták az elemzők.

Harmadik forduló: példátlan kamatemelés, további szigorítások, teljes bizalomhiány

Forrás: [origo]

A nyáron történt szigorítások ellenére nem állapodott meg huzamosabb ideig a forint árfolyama. A kormányzattal és a jegybankkal szembeni bizalmatlanság, amit a befektetők térségben elvesztett bizalma (lengyel költségvetési krízis, Jukosz-ügy) is erősített, ismételten arra ösztönözte a befektetőket, hogy kivonuljanak a magyar állampapírpiacról.

A válság első jeleit november 27-én lehetett érezni, amikor a forint árfolyama jelentősen gyengülve 6,45 százalékra csökkent az intervenciós sáv erős oldalán. Ez 100 bázispontos, tehát 1 százalékos gyengülést jelentett egy nap alatt. Korábban úgy tűnt, hogy a jegybank hatásos fegyvert talált a spekulánsok ellen, és az állampapírpiacon avatkozott be tőle nem megszokott módon. Ezt típusú nyílt piaci intervenciót azonban nem alkalmazták többször.

November végén a jegybank - idén harmadszor - olyan döntést hozott, amely teljesen váratlanul érte a piacot: 300 bázisponttal emelte az alapkamatot, 12,5 százalékra. A kamatemelés hatása azonban gyorsan elpárolgott, a forint árfolyama pedig december 1-én a hivatalos zárás utáni kereskedésben válságszintre gyengült: egy euró 271,90/272,40 forintot ért a bankközi devizapiacon este fél nyolckor.

A következő napokban a válság kiteljesedett, többször is eredménytelen volt az Államadósság Kezelő Központ aukciója, és egyes elemzők a gazdaság irányítóit kezdték okolni. A valutaváltók 280 forint fölött is váltották az eurót. A kormányzat az év közepén végrehajtott lépéseket gyakorlatilag megismételte, és tovább szigorította a költségvetést. A karácsonyi ünnepek közeledtével csökkent a forgalom a piacon, a forint némileg korrigált, és az euró a 263 forintos szintre állt be. A megnyugvás azonban elemzők szerint csak az év végének köszönhető: a forint árfolyama még mindig 3 forinttal gyengébb a kormányzat és a jegybank által meghatározott 250-260 forintos sávnál, amellyel csatlakozni szeretnének az ERM II-es árfolyamrendszerhez, az eurózóna előszobájához.