Bizakodók a fogyasztók a csatlakozás miatt

Vágólapra másolva!
A tavalyi második félévben tapasztalt negatív hangulatot követően az EU-csatlakozás után újra bizakodók a magyar fogyasztók. Különösen az ország gazdasági helyzetében várnak a következő öt éven belül fejlődést. A hajlandóság tartós fogyasztási cikkek vásárlására most legnagyobb az elmúlt kilenc évben végzett hasonló felmérésekkel összehasonlítva - derül ki a GfK Piackutató Intézet legfrissebb kutatásából.
Vágólapra másolva!

A fogyasztói bizalom index értéke 172 százalék, amely a legutóbbi három év csökkenő tendenciája után újra növekedett. Mivel a 100 feletti érték gazdasági fellendülésre utal, az idei márciusi mutató összességében pozitív várakozásokat fejez ki. Az 500 személy megkérdezésével elkészített felmérésből kiderül, hogy az uniós tagság megpezsdítette a magyar közhangulatot a gazdasági helyzet megítélésének tekintetében - mondta Kozák Ákos, a GfK igazgatója a kutatóintézet budapesti sajtótájékoztatóján. Különösen a közeljövőben várható fejlődés szempontjából bizakodó a fogyasztók hangulata, amit jól szinte tükröznek az egyes mutatószámok.

Sokan remélnek magasabb jövedelmet

A felmérés adatai szerint saját családjuk jövedelmének növekedésében jóval többen bíznak, mint akár decemberben vagy akár a megelőző szeptemberi és júniusi felmérés során. A család reáljövedelmét érintő várakozásokat tekintve pedig az elmúlt kilenc év eddigi 32 felmérése során most számítanak legtöbben arra, hogy családjuk reáljövedelme a következő egy-két évben az áraknál nagyobb mértékben növekszik.

A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy mostanában érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Az indokok közül legtöbben azzal támasztják alá vásárlási hajlandóságukat, hogy szükséges, míg a második leggyakoribb indok a jelenlegi kedvező vásárlási feltételek.

Kevesebben tartanak az árak növekedésétől

A munkanélküliség esetleges változásait most kedvezőbben ítéli meg a közvélemény, mint tavaly bármikor. Habár a sajtó gyakran ad hírt gyárak bezárásáról vagy tömeges létszámleépítésről, mégis 51 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy növekszik a munkanélküliség az elkövetkező tizenkét hónap során. Viszont tavalyhoz képest többen vélik (16 százalék), hogy csökken.

A pénzügyi politika stabilizálódása iránti vágyakat és valós elvárásokat is tükröz az árak és hitelkamatok várható alakulásának megítélése. Az árak esetleges növekedésétől kevesebben tartanak, mint bármelyik korábbi felmérésnél. A hitelkamatok megítélésének trendje szintén pozitív. Változatlanok maradnak vagy csökkennek a következő hónapban, véli 48 százalék. Növekedéssel 34 százalék számol - derül ki a GfK felméréséből.