Új adótörvények - Fizessenek a gazdagok!

A kormány hétfőn beterjesztette adótörvényeit az Országgyűlésnek. Az új jogszabályok részben az általános forgalmi adó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó és más adótörvények módosítását tartalmazzák, de két új adójogszabály is születhet a javaslat alapján. Az egyik új jogszabály az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, a másik új adótörvény a luxusadóról szóló javaslat.

A kormány hétfőn beterjesztette a luxusadóról szóló törvényt is, amely alapján a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük.

A törvénytervezet általános indoklása szerint a társadalmi igazságosság, valamint a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatása követeli meg, hogy az átlagos életvitelű állampolgárokhoz képest lényegesen jobb életkörülmények között élők nagyobb mértékben járuljanak a társadalmi közös feladatok ellátásának költségeihez. A javaslat általános indoklása szerint mintegy négymillió darab lakás és félmillió üdülő található Magyarországon, amelyekből az illetékfizetés alapján 10 ezer lakás és ezer üdülőépület értéke haladhatja meg a 100 millió forintot. Ezeknek összesen 30 ezer tulajdonosa lehet, az adózás alá eső lakások, üdülők átlagos értéke 120 millió forint, így évente mintegy egymilliárd forint adóbevételre számítanak az előterjesztők.

Cél: a vagyonarányos közteherviselés

A luxusadó értékalapon működő ingatlanadó. A javaslat szerint az adó az önkormányzatok bevétele, a fővárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illeti meg a bevétel a kerületi és a fővárosi önkormányzatot.

A törvénybe egy adóztatási célú értékelési módszertan is kerülne az előterjesztés szerint. A módszertan egyes lakóingatlan-fajtákra értékhatárokat ad meg a négyzetméterárra.

A legmagasabb értékhatárt a főváros I. kerületére adja meg a táblázat, ahol az egy lakásos lakóépületben lévő lakásoknál 350-800 ezer forintos négyzetméter árat, míg a többlakásos épületekben található lakásoknál 300-700 ezer forintos négyzetméter árat jelöltek meg a törvényben. A legalacsonyabb árakat a XXI., a XX., a XV., a X. és a IX. kerületben adja meg a táblázat.

Vidéken a megyei jogú városokra, a városokra és a községekre bontva ad meg négyzetméter árakat külön a lakóházakra, illetve a többlakásos házakra, valamint az üdülőkre. A legalacsonyabb árak megyei jogú városokra vonatkozóan Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban vannak, a legmagasabbak Zalában, Veszprémben és Győr-Moson-Sopron megyében.

A javaslat különféle korrekciós tényezőket is felsorol, amelyek figyelembe vehetők a lakóingatlan értékelésénél, például, hogy mikor és milyen anyagból épült, milyen komfortfokozatú, milyen épületben található.

Az ingatlanok adózási szempontból érvényes értékét az Országgyűlés által elfogadott táblázatban szereplő alsó és felső határok között határozzák meg az önkormányzatok. Az önkormányzatok kijelölhetnek övezeteket az értékelés megkönnyítésére, ehhez felhasználhatják az illetékhivatali adatokat. Az értékelés harmadik szakaszában a tulajdonosok bevallást nyújtanak be, a bejelentés tartalmazza a figyelembe veendő korrekciós tényezőket és a hasznos alapterület nagyságát is, majd ez alapján az önkormányzati adóhatóság számítja ki az ingatlan számított értékét és a fizetendő adót, amit határozatban közöl az adózóval. A javaslat szerint az adóból levonható lesz az adott ingatlan után megfizetett valamennyi helyi adó.

A tervezet szerint a törvényjavaslat 2006 január elsején lép hatályba, s az önkormányzatoknak a 2006. és a 2007. évi forgalmi értékhatárokról szóló rendeleteiket 2006 március 31-ig kell kihirdetniük. Az adózóknak pedig 2006 április 30-ig kell elkészíteniük bevallásukat. Az adót a javaslat szerint az ingatlan használatbavételi engedélyének kiadását követő év első napjától kell fizetni.