Ázsia legdinamikusabban fejlődő gazdasága szerdán új valutakereskedési rendszert indított, melynek keretében a jüanon kívül nyolc más valutával vált lehetővé a kereskedés. Szakértők szerint a lépés az erősen kézben tartott valutarendszer reformja irányába való elmozdulásként értelmezhető.

Az új rendszerben a jennel, a hongkongi dollárral, a brit fonttal, a svájci frankkal, az ausztrál és a kanadai dollárral való kereskedés, valamint a dollár-euró illetve euró-jen üzletkötés is lehetővé vált Kínában szerdától. A rendszer egyelőre kísérleti jelleggel működik, ennek tanulmányozására a kínai valutapiaci rendszer (CFETS) hét külföldi és három helyi bankot hívott meg. Az elemzők szerint a valutakereskedés sikere részben attól függ, lesz-e profitesélye a kereskedőknek, illetve attól, lesz-e kellő számú kereskedő.

A pénzpiacok érdeklődéssel követik a fejleményeket, mivel azt várják, hogy Peking esetleg a jüan felértékelése felé veszi az irányt. Ezt a szándékot azonban a kínai központi bank kormányzója már pénteken cáfolta. Az ázsiai ország többször is hangoztatta, hogy a pénzpiaci rendszere rugalmasabbá tételénél saját elképzeléseit, időrendjét követi. A változtatások legfontosabb előfeltételének pedig a 200 milliárd dolláros behajthatatlan tartozást felhalmozó bankrendszer reformját tartják.

A kínai valutát az 1997-98 évi ázsiai valutaválság után kötötték a dollárhoz (a jüan jelenlegi árfolyama 8,28). A közelmúltban azonban felerősödött a Pekingre gyakorolt nyomás e rendszer felváltására, illetve arra, hogy Kína értékelje fel a mesterségesen alacsony árfolyamúnak tekintett jüant. Az amerikai pénzügyminisztérium kedden a kereskedelmi partnerek pénzügyi rendszeréről közzétett féléves értékelésében hangsúlyozta, hogy a kínai valutapolitika " torz", és kockázatot jelent a világgazdasági növekedésre.