A génkezelt élelmiszer megosztja a világot

Május 15-én küldi vissza a koegzisztencia rendelet módosított tervezetét Brüsszelbe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A jogszabály a hagyományos, a bio és a GM-növények (genetikailag módosított) egymás melletti termesztését szabályozza. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kimondta, hogy illegális volt a genetikailag módosított organizmusok elfogadására vonatkozó, 1998-tól 2004-ig érvényben levő EU-késleltetés.

A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet vizsgálja a területet, mert feladatuknak érzik megismerni a legújabb technológiákat - mondta Marton Csaba, az intézet tudományos igazgatóhelyettese. A kutató elmondta, hogy a mezőgazdasági termelést hatékonyabbá tevő tulajdonságokkal próbálják felruházni a növényeket. A módszerek azonban nem véglegesek, folyamatos, ismételt beavatkozást igényelnek, mert a gyomnövények és a rovarok alkalmazkodnak, módosulnak és rezisztenciát fejlesztenek ki.

A módosított növények alkalmazásával, becslések szerint legfeljebb 10 százalékos hozamnövekedést, illetve hektáronkénti, körülbelül 50 dollárnyi plusz profitot lehetne elérni évente. Az aránylag kis méretű magyarországi parcellákon, a 400 méteres izolációs távolság betartásával ez azonban nem tűnik csábítónak.

Merza Péter, az Élelmiszerbiztonsági Hivatal szóvivője szerint tovább kell kutatni az interakció, egymásrahatás következményeit, hogy miként hat a technológia a környezetre és az emberre. Gyűjteni és elemezni kell a kockázatokra vonatkozó statisztikákat. A kutatások már folynak, de az adatok még nem publikusak. A szóvivő mindenesetre a pánikról, és a túlzott bizalomról egyaránt lebeszél mindenkit.

Egyes szakértők szerint azonban a GM-növények tartós fogyasztása okozta egészségkárosodás csak évtizedek múlva derül ki.

Az emberi fogyasztásra szánt termékeknél mindenesetre nagyon fontos a címkézés, a GMO-tartalom (genetikailag módosított organizmus) feltüntetése a csomagoláson. Ennek alapján aztán eldöntheti a vásárló, hogy leveszi-e a polcról az adott árut. Az Európai Unióban 33 féle genetikailag módosított növényt tartalmazó élelmiszert lehet forgalomba hozni, Magyarországon mégsem árulnak ezek közül egyet sem, a kereskedők nem kísérleteznek.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy még nem volt példa jogszabálysértésre GMO-ügyben, igaz, hogy erre vonatkozóan nem is vizsgálják az élelmiszereket.