Erről Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese számolt be egy hétfői budapesti szakmai fórumon. A vezérigazgató-helyettes arról is szólt, hogy a következő uniós költségvetési időszakban, 2007-2013 között mintegy 700 milliárd forint hazai forrást kell biztosítani az uniós támogatások kiegészítésére a kis és középvállalkozások támogatása kapcsán.
Aladics Sándor elmondta, hogy a Magyar Vállalkozások Bankja koncepció lényege az, hogy az eddigi nagyon bonyolult, szerteágazó finanszírozási szisztéma helyett egy négy-öt csatornás rendszerben segítse az állam különböző hitelkonstrukciókkal a magyarországi kis és közepes vállalkozásokat.
A Sikeres Magyarországért hitelprogramok közül a vállalkozásfejlesztési hitelprogram kerete 310 milliárd forint, amelyből összességében 17,8 milliárd forintot tesz ki az állami támogatás.
Az önkormányzati infrastruktúrafejlesztést szolgáló hitelprogram 135 milliárd forinttal rendelkezik, a bérlakás hitelprogramra 60 milliárd forint áll rendelkezésre, a maradék 40 milliárd forint az agrárfejlesztési hitelprogramé. A hitelprogramokban jelenleg együttesen még 340 milliárd forintos keretet használhatnak ki a kedvezményes kölcsönt igénylő magyarországi vállalkozások.
A vezérigazgató-helyettes kiemelte: a Sikeres Magyarországért program keretében ötmillió forinttól egymilliárd forintig igényelhetnek kölcsönöket a kis- és közepes vállalkozások, a kedvezményes kamatozást pedig az Euriborhoz kötötték, ami ma azt jelenti, hogy gyakorlatilag 6,2-6,5 százalékos éves kamatozásúak a programban felvett, 10-15-20 éves kölcsönök.
Jelentős eredménynek tekintette Aladics Sándor azt, hogy a Mikrohitel Plusz keretét a korábbi 5 millió forintról 15 millió forintra emelték fel, ennek alapján a mikro- és kisvállalkozások már a megemelt hitelt igényelhetik ez év március 9. óta a helyi vállalkozásfejlesztési központoknál. Ugyancsak a kis és közepes cégek tevékenységét segíti az, hogy a Széchenyi-kártya hitelkerete kibővült 25 millió forintra, ez jelentősen segíti a kis- és középvállalati szektor működését.
Aladics Sándor elmondta: az önkormányzati infrastruktúrafejlesztési program leginkább a helyhatóságok környezetvédelemmel kapcsolatos, valamint közoktatási célú, illetve kulturális infrastrukturális fejlesztéseit segítik, de felvehető belőle kölcsön egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére, általános beruházási célokra vagy informatikai közműfejlesztésre is.
A vezérigazgató-helyettes szerint a "Magyar Vállalkozások Bankja" koncepcióval az átszervezés révén több száz millió forintot takaríthat meg az állam, a hatékonyság javul, kisebb lesz a szolgáltatás-hálózat, a vállalkozások egy koncentrált rendszerben juthatnak forrásokhoz.
Aladics Sándor elmondta: a hiteleket, az esetleges tőkejuttatást, illetve a garanciavállalásokat az egyes kis- és közepes vállalkozások továbbra is a kereskedelmi bankokon keresztül igényelhetik, azaz a kereskedelmi bankok az MFB ügynökeiként működnek majd, de a hitelhez jutás egyszerűbbé, gyorsabbá válik.
"Bár nem szeretem az 'egyablakos rendszer' kifejezést, a lényeg mégis az, hogy a kis- és közepes vállalkozó szinte ugyanazon a helyen, egy időben, áttekinthetően intézheti majd a hiteligényeit a Sikeres Magyarországért programban" - mondta Aladics Sándor.
Végezetül kifejtette: az MFB az uniós pályázatok során, ha arra kis- és közepes vállalkozás igényt tart, a saját erő bemutatását is segíti a kis- és közepes cégeknek, úgynevezett sajáterő-pótló fejlesztési hitellel, amely egyértelműen az uniós forráshoz jutást egyszerűsíti a jövőben.