Simor szerint megúsztunk egy pénzügyi válságot

Tavaly szerencséje volt Magyarországnak, hogy nem következett be pénzügyi válság, azóta azonban "hatalmas" költségvetési kiigazítás történt a veszély elkerülése végett - mondta a Financial Timesnak Simor András, akinek "óvatos" nyilatkozata londoni feltörekvő piaci elemzők szerint alátámasztja a hamarosan kezdődő, fokozatos kamatcsökkentésről szóló előrejelzéseket.

Erősebb forintot vár a legújabb makrogazdasági adatok alapján Goldman Sachs legfrisebb tanulmánya, mint korábban. A társaság elemzői 257, 265 és 276 forintról 253, 258 és 268 forintra módosították a 3, 6 és 12 havi távlatra szóló euróárfolyam-előrejelzéseiket.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege, amely kéthetente állít össze átfogó feltörekvő piaci helyzetjelentést, pénteken kiadott legújabb elemzésében azt írta: a vezető európai gazdaságok élénk kereslete nyomán a négy közép-európai EU-gazdaság - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - exportja éves összevetésben figyelemre méltó, 15-37 százalék közötti ütemben nőtt az első negyedévben; a 37 százalékos exportérték-növekedést Szlovákia produkálta.

Az elemzés szerint a fejlett nyugat-európai térség erős importkereslete várható volt, de egyes közép-európai országok még nagyobb hasznot húztak ebből, mint amire a ház előzetesen számított.

A "jelentős javulás" különösen Magyarország esetében feltűnő, ugyanis ez a gazdaság "hagyományosan külső egyensúlyi problémáktól szenved", áll a GS londoni elemzésében.

A jelentés szerint a Goldman Sachs most már azzal számol, hogy a nyáron esedékes első negyedévi magyar folyómérleg-adat külkereskedelmi mérlegtöbbletet fog mutatni. A folyó mérlegben alkalmazott - a havi adatszolgáltatásokétól eltérő - definíció szerinti külkereskedelmi mérleg jelenleg valószínűleg Magyarországon a második legjobb a térségben Csehországé után, áll az elemzésben.

Ezért a cég a 2007-es magyar folyó mérlegre vonatkozó éves GDP-arányos deficit-előrejelzését az eddigi 5,3 százalékról 4,8 százalékra, a jövő évit 4,7 százalékról 4,5 százalékra módosítja.

A külső egyensúlyi helyzet még így sem túl kedvező, és a forint továbbra is a legsebezhetőbb a térségi fizetőeszközök közül abban az esetben, ha a kockázatvállalási hajlam elpárologna. A külső fizetési helyzet azonban mégis kevésbé heveny, mint néhány negyedévvel ezelőtt, és a magas hozamelőny változatlanul vonzza a portfólió-beáramlásokat. Emellett a háztartások devizahitel-felvétele is ellenállóbbnak bizonyult a vártnál: éves szinten még mindig a GDP-érték 3 százaléka körül mozog, áll az elemzésben.

Az elemzés megjegyzi, hogy a költségvetési politika szigorításához társuló monetáris enyhítés - a ház 1,50 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentésre számít a következő egy évben - nem az az elegy, amely hosszabb távon támogatná a forintárfolyamot, akkor sem, ha a ráutaltság a kamatérzékeny finanszírozásra tovább csökken. A beruházások visszaesése - amely nemcsak az állami szektorban észlelhető - hosszabb távon aggasztó az exportpotenciál szempontjából, teszi hozzá a Goldman Sachs pénteken Londonban kiadott összeállítása.