A zsebükbe nyúlnak a magyarok a szexért

Vágólapra másolva!
A magyar prostitúció és a pornóipar évente egymilliárd dollárt termel az országban az APEH szerint. Nem csoda hát, ha az állam valamilyen formában részesülni akar ebből. A büdzsé azonban már így is profitál a "felnőtt tartalmak" piacából, hiszen az ilyen profilú shopok, magazinok, filmek és tévék igen keresettek - annak ellenére, hogy szinte minden más tartalomnál drágábban lehet hozzájuk jutni.
Vágólapra másolva!

Az erotikus magazinok magyarországi átlagára a lapok között az egyik legmagasabb, több mint 926 forint volt tavaly, és csak a számítástechnikai témájú kiadványok előzik meg. Bár nem vagyunk nagy ország, mégis 121 darab erotikus jellegű, rendszeres kiadvány vásárolható meg a piacon - tudtuk meg Horváth Balázstól, a Lapker Zrt. kereskedelmi igazgatójától.

Az ilyen magazinok persze az újságosnál nincsenek túlságosan szem előtt, de azért meglepő, hogy az erotikus lapoknak az összeladásokból való piaci részesedése darabszám tekintetében csak 0,5 százalék körül van, a forintban megadott forgalomban pedig 2 százalék.

Forrás: [origo]
Erotika Kiállítás és Börze

Tavaly egyébként összesen 858 ezer darab ilyan újságot értékesítettek, ami nagyjából a tizede az eladott politikai, gazdasági témájú magazinok darabszámának. Az erotikus lapok közé nem számítják be az úgynevezett férfimagazinokat, bár tartalmuk alapján ez sokszor megkérdőjelezhető.

Bátrabb hölgyek

A szexboltokban a legnagyobb kereslet a már 1000 forintért is kapható vibrátorokra van, de az egyéb segédeszközök is népszerűek. A szintén olcsó síkosítók és óvszerek, potencianövelők is jól fogynak, ahogyan a felnőtt tartalmú filmeket is viszik. Ezek 990 és 9000 forint közötti áron kaphatók, és mintegy 4000 darabból választhatnak az ügyfelek például a Diamand 99 nevű üzletben, amely webboltban is árusítja cikkeit - tudtuk meg Barabás Zsolttól, a cég vezetőjétől. Persze vannak drágább termékek is, a 35 ezer forintos vibrátor, a 45 ezer forintos, szexuális aktust imitáló gép vagy a különböző testrészekre köthető elektromos sokkolók a jómódúbb ügyfelek érdeklődésére tarthatnak számot.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A cégvezető szerint a 250 négyzetméteres boltba sok törzsvásárló, visszatérő vevő jár. Az internetes reklám mellett kedvezményt is biztosítanak a rendszeres vevőknek, és az Erotika Parádén is megmutatták magukat. Persze egy ilyen üzlet forgalma nem vetekedhet egy élelmiszerboltéval, de a hölgyek például az utóbbi időben bátrabban járnak ide, mint korábban. A női fogyasztókra külön is figyelnek, hiszen női eladót állítottak munkába, és a bolt szolid imázsa szintén segíti a gátlások legyűrését.

A keresletben érzékelhető a szezonalitás: karácsonykor, Bálint-napon vagy az esküvői időszakban nagyobb a forgalom. Elsősorban legénybúcsúk hangulatfokozó kelléke a felfújható guminő, de a gumikecskét és gumibirkát is viszik - mondja az üzletvezető. A termékeket Magyarországon szerzik be, az ezen a piacon is jelen levő kínai cikkeket jellemzően nagy, hollandiai elosztóbázisokon vásárolják a boltosok. Közvetlen kínai beszerzésre is lenne lehetőség, de akkor olyan nagy tételben kéne rendelni az árukból, hogy azt nehéz lenne értékesíteni itthon.

Nincs szükség promóra

A magyar digitális televíziózás ugyan nem tekint vissza nagy múltra, de az már most látszik, hogy az T-Home TV-n kölcsönzött filmeknek a 25-30 százaléka pornó - mondta az [origo]-nak Zentai István, üzletfejlesztési menedzser. (A T-Home TV üzemeltetője a Magyar Telekom, amely az [origo] kiadójának, az Origo Zrt.-nek is tulajdonosa.) Az előzetes felmérések során kiderült, hogy az úgynevezett hardcore filmekre lesz igazán kereslet, ezért a szolgáltatás ilyeneket ajánl virtuális tékájából. Az ilyen filmeknek nincs szükségük promócióra, és így is drágábbak, mint az egyéb tartalmúak, ennek ellenére viszik, mint a cukrot - mondja Zentai István.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A piac "kezd beállni", mondja Zentai, aki szerint a hollywoodi filmek bekerülése előtt még nagyobb volt a felnőttfilmek népszerűsége. A nemzetközi tapasztalat szerint az ilyen szolgáltatásokban kölcsönzött filmeknek közel a fele pornográf jellegű. A felnőttfilmeket külön, szeparáltan hirdetik és árusítják üzleti partnereik kérésére. Persze nem a pornófilmek forgalmazói kívánták így, akik között az iparág nagy nevei felülreprezentáltak: Marc Dorcel és Kovács "Kovi" István filmjei mellett 30 amerikai pornóstúdió alkotásai is elérhetőek - mondja a vezető.

Megszorítások itt is

Hál' istennek, van munka - mondta Kovács "Kovi" István, a felnőttfilmek magyar pápája - és hiszünk is neki, legalábbis a mobiltelefonba szűrődő háttérzajok nem hagynak kétséget efelől. A munka egyébként az igényektől, megrendelésektől, forgatókönyvektől függ, de átlagosan úgy másfél havonta készül el egy film - mondja. Hogy összesen hány Kovi-film készült, azt a legilletékesebb sem tudja, bevallása szerint 30-nál abbahagyta a számolást, ma már több száznál járhat. A filmek általában exportra mennek, de egy részük itthoni tékákban is megjelenik, és nemrég óta saját tévécsatornát is üzemeltetnek, ez azonban egyelőre inkább a jövő lehetősége - véli Kovács István.

Ezen a területen is nagy anyagi károkat okoz a kalózkodás, vagyis a szerzői jog megsértése tiltott másolatok készítésével, de hogy mekkorát, azt becsülni is nehéz. A Luxx videostúdió filmjeinek bevezetője egy üzenettel indul, amely a szerzői jog tiszteletben tartására kéri a nézőt, de Kovács István szerint ez pusztába kiáltott szó csupán. A kalózoldalak elleni fellépés hatása is kétes, mert az előző nap leszedetett tartalmak másnap már újra elérhetők az interneten. Kovács szerint ebben a műfajban is jelentkezik az a tendencia, amit a zenei hanghordozók piacán okozott az internet terjedése: ha megjelenik egy új film, az másnap már valamelyik kalózoldalról le is tölthető. Talán némi védelmet jelent ez ellen, ha a dvd-ket olyan áron sikerül piacra dobni, amely mellett a másolás már nem éri meg - véli Kovi.

Forrás: [origo]

Ez azonban némileg ellentmond annak, hogy Kovács István az igényesebb, tehát drágább stílust képviseli. A rendező-producer szerint a privát felvételektől - amelyeknél az is kérdés, filmről van-e szó egyáltalán - a drága produkciókig igen széles a skála. És bár költségvetésről, árakról és tarifákról érthetően nem nyilatkozott, azt azért elárulta, hogy a számos tényező között például a sztárok fizetése is egy olyan tétel, amely jelentősen befolyásolja egy-egy mű költségeit. Az anyagiakat itthon sokszor ötletekkel pótolják, hiszen a külföldi stúdiók konkurenciájával gyakran csak így tudják felvenni a versenyt. Kérdésünkre, hogy az üzletben érzékelhetők-e a megszorítások, Kovács István azt mondta, ők sem vonhatják ki magukat az általános körülmények alól. Kovi szerint számos szakmai elismerése önmagában még nem alkalmas arra, hogy érezhetően emelje filmjei ázsióját, a díjaknak inkább presztízsértékük van számára.