Napokon bel�l hat�lyba l�p a banki k�dex

2009.12.17. 12:17

Farkas �d�m, a p�nz�gyi fel�gyelet eln�ke szerint m�g az id�n hat�lyba l�p a banki magatart�si k�dex.

A p�nz�gyi t�rgy� t�rv�nyek m�g az id�n hat�lyba l�pnek, �s ekkort�l �rv�nyes lesz a magatart�si k�dex is - fejtette ki a korm�nysz�viv�i t�j�koztat�n Farkas �d�m, a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�nek� (PSZ�F) eln�ke.

A magatart�si k�dexet szeptember k�zep�n �rt�k al� a bankok �s a korm�ny k�pvisel�i. A banki �gyfelekkel szembeni tisztess�ges magatart�sr�l sz�l� k�dex a tervek szerint december 1-j�n l�pett volna hat�lyba, a Hitelint�zeti t�rv�ny (Hpt.) m�dos�t�s�val egyidej�leg, a�parlament azonban cs�szott a t�rv�nym�dos�t�s elfogad�s�val. A v�gszavaz�s december 14-�n volt, �s itt r� is b�lintottak az �j paragrafusokra.

Az eln�k elmondta: a m�dos�t�sok �s a jogszab�lyok mindenkire vonatkoznak, azokra a p�nz�gyi int�zm�nyekre is, amelyek nem csatlakoztak a banki magatart�si k�dexhez. Ha azonban egy bank csatalakozott a k�dexhez, akkor azt jeleznie kell, s hozz�f�rhet�v� kell tennie a dokumentum sz�veg�t.

Az �j jogszab�lyokr�l Farkas �d�m�elmondta: ezek egyik legfontosabbika az, hogy a fogyaszt�knak ny�jtott hitelek mellett kiterjednek a jelz�loghitelez�sre is. Az �gyf�l 14 napig akkor is el�llhat a szerz�d�st�l ha azt m�r al��rta, s foly�s�t�s eset�n is kisz�llhat - ez id� alatt k�lts�gmentesen - az egyezs�gb�l. A�szab�lyoz�s kiterjed a hitelk�zvet�t�kre is, meghat�rozza p�ld�ul, hogy milyen t�j�koztat�si k�telezetts�gek vonatkoznak r�juk, illetve azt is, hogy a szerz�d�seknek melyek a tartalmi k�vetelm�nyei.

V�ltoznak az hitelek el�t�rleszt�si d�jai is: m�g ezek most jellemz�en 4-8 sz�zal�kot tesznek ki, az �j szab�lyok �letbe l�p�s�vel norm�l fogyaszt�si �s jelz�loghitel eset�ben 1, valamint 2 sz�zal�kra cs�kkennek. Az �j szab�lyok egyike korl�tozza az egyoldal� szerz�d�s- m�dos�t�s lehet�s�geit is.

Farkas �d�m szerint az �j szab�lyok kiegyenl�tettebb� teszik az �gyfelek �s a p�nzint�zetek k�z�tti er�viszonyokat, mik�zben er�s�tik a fel�gyelet poz�ci�j�t �s f�ggetlens�g�t. A fel�gyelet olyan auton�m k�zigazgat�si szervezett� v�lik, amelyik a Parlamentnek tartozik besz�mol�si k�telezetts�ggel, eln�ke felett pedig a k�zt�rsas�gi eln�k gyakorolja a munk�ltat�i jogokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK