Még titok, hogy kihez tartoznak majd az új kormányban a pénzügyek

2010.05.06. 16:39

Hétfőn biztossá vált, hogy nem lesz pénzügyminiszter az új kormányban, a tárcavezető hagyományos feladatait államtitkár látja majd el. A korábbi pénzügyminiszter, leendő miniszterelnökségi államtitkár Varga Mihály szerint nem veszélyezteti a költségvetési fegyelmet az új struktúra, de azért ő is rajta tartja majd a szemét a büdzsén. A pénzügypolitikai államtitkár személyét egyelőre titkolják: korábban Naszvadi György tűnt befutónak, de Fideszhez közeli forrásunk ezt cáfolta.

"Közgazdász véremet nem tagadom meg, egyik szememet a költségvetésen fogom tartani, és a gazdasági tényfeltáró bizottság munkájában is részt veszek" - mondta lapunknak kedden Varga Mihály, aki a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lesz az új kabinetben.

Hétfőn jelentette be a leendő nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, hogy jelentősen átalakul a kormány struktúrája, és "francia mintára nemzetgazdasági minisztérium felel a gazdaságért és a pénzügyekért, a tárca egyik államtitkársága végzi majd a pénzügy- és költségvetési politika irányítását". A miniszterjelölt francia példája ugyan kicsit sántít (lásd keretes írásunkat), de az egyértelműen kiderül belőle, hogy szakít Magyarország azzal a több mint 150 éves hagyománnyal, ami 1848 májusában kezdődött Kossuth Lajossal, az első pénzügyminiszterrel.

A gyakorlaton múlik majd

"Nyilván vannak az ilyen működésnek kockázatai, hiszen ha egyetlen miniszter alá tartozik minden gazdasági kérdés, akkor fennáll a kísértés, hogy a növekedés ösztönzése a fiskális fegyelem túlzott fellazulása árán menjen végbe"- mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint szükség van bizonyos ellensúlyokra, hogy a gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor az egyensúlyi szempontok is szem előtt legyenek.

Nem tart ettől Varga Mihány, aki szerint nem jelent kockázatot a költségvetési fegyelem szempontjából, hogy nincs önálló pénzügyminiszter. Szerinte az ellensúly az intézményi rendszerben van, miután a költségvetés betartását a parlament felügyeli. A Fidesz sajtófőnöke, Havasi Bertalan hatékonysági összevonással magyarázta lapunknak a pénzügyi tárca önállóságának megszüntetését.

"Lehet ezt kiválóan csinálni egy csúcsminiszter vezetése alatt is, egyelőre tehát nem látok okot arra, hogy aggódni kelljen az összevonás miatt. A gyakorlatban fog kiderülni, hogy sikerül-e megfelelően kezelni az érdekkonfliktusokat" - mondta Forián Szabó, aki nem hiszi, hogy azért vonták volna össze a két minisztériumot, hogy ne kelljen folyton költségvetési korlátokba ütközni. "A kormány nyilván tisztában van vele, hogy a magas államadósság és az IMF-hitel miatt nem túl nagy a költségvetési mozgástere" - véli az elemző.

Intézményi háttér - nincs szankció

A költségvetést a kormány írja, és a parlament fogadja el. A költségvetést ellenőrzi az ÁSZ, a KEHI, belső ellenőrök, és a 2009 nyarán felállt Költségvetési Tanács is véleményezi. Ez utóbbi elsősorban közgazdasági szempontból vizsgálja és véleményezi előre tekintő módon, az ÁSZ pedig utólag ellenőrzi azt, és inkább könyvelési szempontból.

Ha valamelyik előre meghatározott számhoz nem tartja magát a kormány, azt nem szankcionálhatják, maximum jelentést írhatnak róla a parlament költségvetési bizottságának. A zárszámadás (a kormány beszámol a költségvetés végrehajtásáról) elfogadására vagy nem elfogadására az ÁSZ csak javaslatot tehet, a tényleges elfogadásról a parlament dönt. Volt már arra példa, hogy az ÁSZ nem javasolta elfogadásra a zárszámadást, a parlament mégis elfogadta.

Olyanra is volt már példa, amikor a kormány törvényellenesen járt el (ilyen volt például a 2000. év végi letétiszámla-ügy), ezt az ÁSZ le is írta, a parlament pedig a kormány által a következő év nyarán benyújtott zárszámadási törvényjavaslat megszavazásával (abban külön paragrafussal) tudomásul vette a kormány által választott megoldást.



Decentralizáltságot hozhat a centralizáltság

A csúcsminiszteri rendszer hatásai attól függnek, hogy a szereplőknek milyen a szerepfelfogása, illetve milyenek a kapacitásai - így ugyanúgy lehetséges, hogy centralizáltságot, mint hogy decentralizáltságot szül majd az új struktúra. Amennyiben a miniszterek úgy állnak a feladathoz, hogy valóban az összes alájuk rendelt területet szeretnék egy kézben tartani, illetve ezt bírni is fogják, akkor a központosíTásnak nem szab majd semmi gátat.

"Elképzelhető az is, hogy a kvázi-miniszteri posztot betöltő államtitkárok magukra maradnak a miniszteri hatáskörrel, mert a csúcsminiszterek egyszerűen nem fogják bírni a teendőket" - mondta az [origo]-nak Török Gábor politikai elemző, a Corvinus Egyetem oktatója arra a kérdésre, hogy milyen kockázatokat rejt az egyes, eddig független minisztériumok integrálása. "Egy biztos, olyan jön, amit még nem láttunk" - fogalmazott a politológus.

Amennyiben a gazdasági tárcánál a fenti forgatókönyv valósul meg, akkor kulcsszerepe lehet a jövőben a költségvetésért felelős államtitkárnak - akinek a személye azonban egyelőre nem ismert. A Népszabadság áprilisban azt írta, hogy Naszvadi György - aki korábban közigazgatási államtitkár volt a Pénzügyminisztériumban, jelenleg pedig elnöki tanácsadó a Magyar Államkincstárnál - töltheti be a fiskális politikáért felelős államtitkár posztját, és bár akkor több elemző is ugyanezt vélte tudni, mára homályosabb lett a kép. Erre utal az is, hogy az [origo]-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő, a Fideszhez közel álló szakember azt ugyan nem árulta el, hogy szerinte ki a jelölt, de azt egyértelművé tette, hogy nem Naszvadi lesz a posztot betöltő személy.

Heim Péter közgazdász neve is felmerült korábban, de szakmai körökből származó információink, illetve, piaci pletykák szerint nem készül politikai szerepvállalásra, ahogy arra utalt is nemrég egy, az Indexnek adott interjúban. Heim egyébként a márciusban létrejött Századvég Gazdaságkutató Zrt. többségi tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, azon közgazdászok egyike, akik tavaly novemberben nyílt levélben szólították fel az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetést. Korábban az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója volt, amely posztról tavaly májusban távozott. A találgatások közepette feldobott nevek között szerepelt az MNB egykori vezető közgazdászának, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatójának, Hamecz Istvánnak a neve is, de lapunk úgy tudja, szintén közgazdász körökből, hogy ő sem készül államtitkárnak.

A fiskális politikáért felelős államtitkár személyét firtató kérdésünkkel megkerestük Varga Mihályt, aki azt mondta, hogy ezt Matolcsy Györgytől kérdezzük, akit viszont többszöri próbálkozásra sem sikerült elérnünk. A Fidesz sajtőfőnőkének, Havasi Bertalannak is feltettük a kérdést, amire a következő választ kaptuk: "A további személyi döntésekről a kormányalakítás későbbi fázisában adunk tájékoztatást."

Párizsban van külön miniszter

Az 1997 és 2007 között létező francia nemzetgazdasági csúcsminisztériumot három évvel ezelőtt osztották fel, így azóta külön miniszter felel a költségvetésért és az államreformért, illetve a foglalkoztatási, a kereskedelmi és az iparpolitikáért, a két miniszter között nincs alá-, illetve fölérendeltségi viszony. Az előbbi területet 2007 és 2010 között Eric Woerth irányította, jelenleg pedig Francois Baroin a miniszter, az utóbbit pedig a francia gazdaságpolitika stratégiai kérdéseiről döntő és így a közvélemény előtt egyfajta csúcsminiszterként megjelenő Christine Lagarde vezeti.

Franciaországban a pénzügyi tárca 1997 és 2007 között valóban nem volt önálló, ezen időszak alatt ugyanis a japán MITI mintájára létrehozott párizsi csúcsminisztériumban döntöttek minden gazdaságpolitikai kérdésről, így a költségvetésről is. A 2007-es átalakítás után azonban a költségvetési minisztériumhoz került többek között az adóhatóság, így ez a tárca valóban kevesebbet szerepel a médiában, de 150 ezer állami tisztségviselő tartozik alá - szemben a fontos gazdaságpolitikai kérdésekről döntő stratégiai tárca "mindössze" 17 ezres létszámával.