Hat bank az IMF-nél lobbizik a magyar bankadó ellen

Vágólapra másolva!
Az Orbán-kormány tervezett 120 milliárd forintos bankadója ellen lépett fel levélben a Nemzetközi Valutaalapnál hat külföldi bank - értesült az osztrák Der Standard.
Vágólapra másolva!

Segítségért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) hat, Magyarországon működő nagy külföldi bank, hogy beszélje le a kormányt a tervezett banki különadóról - értesült egy osztrák napilap.A Der Standard keddi számában megjelent cikk szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva.

A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó.

Az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre hivatkozva érveltek a bankok az IMF-nél. A kezdeményezés keretében a bankok azt vállalták, hogy a válság előtti szinten tartják jelenlétüket az IMF-hitelt igénybe vevő országokban. "De hogyan tartsuk jelenlétünket a válság előtti szinten, ha most nagy terhek hárulnak ránk?" - idézte a lap egy osztrák nagybank meg nem nevezett szóvivőjét.

Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül - írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát.

A Valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó - tette hozzá a Der Standard.

A Der Standard rámutat, hogy míg Magyarországon a mérlegfőösszegre vetítve 0,45 százalékos adót akar kivetni a kormány, Svédországban csak 0,036 százalékot fizetnek a bankok, Barack Obama amerikai elnök 0,15 százalékot javasolt, Ausztriában pedig 0,07 százalékról volt szó.

Orbán Viktor kormányfő 29 részből álló akciótervének egyik pontjaként jelentette be, hogy a pénzügyi szektorra idén összességében 200 milliárd forintos különadót kíván kivetni. Az erről szóló határozatot a kormány június 30-án megtartott ülésén meg is hozta. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a részleteket ismertetve bejelentette, hogy a bankokat érintő 120 milliárdos befizetést a pénzintézeteknek mérlegfőösszegük alapján kell teljesíteniük 0,45 százalékos adó befizetésével.

Matolcsy a kormányülést követően arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor kormányfő öt, Fellegi Tamás fejlesztési minisztert, és Varga Mihály államtitkárt bízta meg azzal, hogy napokon belül egyezségre jussanak a bankokkal a 120 milliárd befizetéséről. Ehhez képest július 2-án Matolcsy György arról beszélt a Reutersnak, hogy a tárgyalások elnyúlnak, amit néhány újság úgy tett közzé, hogy a bankok kivonultak a tárgyalásokról. A Bankszövetség képviselője akkor úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy ők csak a tárgyalások elhalasztását kérték, ameddig egyeztetni tudnak a külföldi anyabankok vezetőivel. A történtekről itt olvashat bővebben.