Átírta az idei forgatókönyvet Matolcsy tárcája, már növekedéssel számolnak

2010.08.10. 13:25

A korábban várt 0,2 százalékos visszaesés helyett idén 0,6 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), közölte kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az előzetes várakozásokat felülmúló első negyedévi GDP adattal  és a külpiaci konjunktúra jóval dinamikusabb bővülésével  indokolja a minisztérium a márciusi növekedési előrejelzés javítását

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezette tárca legfrissebb előrejelzése a korábbinál jóval optimistább: az eddig várt 0,2 százalékos GDP-csökkenés helyett 0,6 százalékos gazdasági fejlődéssel számol.

A prognózis szerint a lakossági fogyasztás a tavalyi 6,7 százalékos visszaesés után idén további 2,5 százalékkal csökken (márciusban hasonló, 2,6 százalékos visszaesést várt a tárca), a beruházások viszont 2010-ben már bővülnek, bár a növekedés csupán 0,8 százalékos lesz, kisebb a márciusban várt 1,3 százalékos többletnél.

A 0,6 százalékos növekedést a márciusban jelzett 4,3 százaléknál némileg magasabb, 4,7 százalékos éves szintű infláció kísérheti. Az egy keresőre jutó reálbér idén 2,2 százalékkal emelkedik, ami ugyan alacsonyabb a márciusban várt 3 százaléknál, de fordulatot jelent a tavalyi 2,4 százalékos csökkenés után. Az államháztartás GDP-arányos hiányát az NGM új előrejelzése a márciusival azonos módon, 3,8 százalékban rögzíti.

A tárca várakozása egybecseng a piacéval

A tárca új prognózisa egybevág a piaci elemzők várakozásaival: a Reuters legutóbbi, július végén készített konszenzusa 0,6-0,8 százalékos növekedést valószínűsített. A megkérdezett közgazdászok becslése azonban meglehetősen széles sávban szóródott. A legpesszimistább jóslat 1,9 százalékkos visszaesésről, a legderűlátóbb előrejelzés pedig 1,8 százalékos bővülésről szólt.

Az előzetes várakozásokat felülmúló első negyedévi GDP adattal  és a külpiaci konjunktúra jóval dinamikusabb bővülésével  indokolja a minisztérium a márciusi növekedési előrejelzés javítását. Az export visszatérhet a kétszámjegyű bővülés közelébe, ugyanakkor a háztartások fogyasztási kiadását a korábban gondoltnál jobban visszafoghatja a magasabb infláció, valamint a rendkívüli időjárás okozta károk kedvezőtlen hatása a mezőgazdaságból származó jövedelmekre.

A  kormányzati intézkedéscsomag egyes elemei már rövid távon is kedvezően befolyásolhatják a gazdasági folyamatokat. Középtávon ugyanakkor a világgazdaságban számos kockázati tényező azonosítható, melyek hatására a gazdaság felívelése lassúbb és elnyújtottabb lehet, figyelmeztet az NGM prognózisa.

Beindul az ipar

A külső kereslet erőteljesebb élénkülése és a konjunktúra felmérések alapján az ipari termelés a 2010-re korábban előrejelzett 3-5 százalék körüli bővülésnél is kedvezőbben alakulhat. Lefelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor, hogy az év vége felé már a külső keresletet és így a magyar exportértékesítési lehetőségeket is negatívan érinthetik a fejlett európai országokban meghirdetett exitstratégiák.

Az áru- és szolgáltatásexport 2010-ben a márciusban várt 5,5 százalék csaknem kétszeresével, közel 10 százalékkal bővülhet. Miután a belföldi felhasználás még az idén is csökken, az export bővülése továbbra is meghaladja az import várható növekedését (8,8 százalék), így a nettó export 2010-ben is jelentős lehet. A nemzetközi energiaárak folyamatos emelkedése miatt ugyanakkor a cserearány az idei évben már 1 százalékponttal romolhat. Középtávon az uniós országokban tervezett fiskális megszorítások hatására a külső kereslet növekedése visszafogottabb lehet, így jövőre a magyar export-dinamika mérséklődésére kell számítani.

A 2010-es éves átlagos infláció 4,7 százalék körül várható - szemben a márciusi 4,3 százalékos prognózissal -, elsősorban a némileg gyengébb árfolyam, a magasabb várt olajár, a magasabb várható élelmiszer-árszint és a korábbinál némileg jobb konjunkturális helyzet inflációra gyakorolt hatása miatt. A világpiaci energiaárak - forintban számolt - alakulása további felfelé irányuló kockázatokat jelez.

Erőteljes bérnövekedés a feldolgozóiparban

A bérek alakulásában jelentős kettősség figyelhető meg a feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások között. Míg a piaci szolgáltatások szektorában a belső kereslet szűkösségével összhangban mérsékelt bérdinamika volt eddig jellemző. A feldolgozóipar viszont erőteljes bérnövekedési ütemeket produkált a kedvező export folyamatok és a viszonylag alacsony bázis miatt.

Az év hátralévő részében e folyamatok fennmaradása feltételezhető. A feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások szektorában a bérkülönbségek részlegesesen megmaradnak, a szűk belső kereslet következtében a piaci szolgáltatások szektorának bérei mérsékelten emelkedhetnek idén. A feldolgozóipari szektorban ugyanakkor a magas dinamikát részben mérsékelheti a teljes munkaidős alkalmazottak számának emelése és a bázishatás kifutása.

A kormányzati intézkedések - állami vállalatok bértömegének befagyasztása, a közszférában bérplafon bevezetése, bankadó - a prémiumok csökkentésén keresztül mérsékelhetik a versenyszektor bruttó béreinek növekedését. Mindezt figyelembe véve idén a versenyszektorban 4 százalék körüli bruttó átlagkereset növekedés várható.

Erősődő fogyasztói bizalom

Az év hátralévő részében mérséklődő infláció, a foglalkoztatás megindult bővülése és a fogyasztói bizalom erősödése már a fogyasztás élénkülését eredményezheti. Ugyanakkor a közszférát érintő intézkedések, az év eleji rendkívüli időjárás következtében a mezőgazdaságból származó jövedelmek várható visszaesése, valamint az árfolyammozgások miatt a devizahitelek törlesztő részletének emelkedése a fogyasztás csökkenésének irányába hat. Ezen hatások eredőjeként a háztartások fogyasztási kiadása a márciusban becsült 2,7 százaléknál erőteljesebben, legalább 3 százalékkal eshet vissza ebben az évben.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását a bázishatás mellett az uniós forrásból finanszírozott fejlesztéseknek köszönhetően pozitívan befolyásolják a költségvetési szféra beruházásai, illetve az élénkülő külső konjunktúrával összhangban a vállalati fejlesztések is.

Ugyanakkor, mivel a lakásépítési engedélyek száma az elmúlt évben rendkívül kedvezőtlenül alakult, 2010-ben a háztartások beruházásának nagymértékű (15 százalékot meghaladó) visszaesésére kell számítani. Így az idén a bruttó állóeszköz-felhalmozás csak kismértékben, 0,8 százalékkal növekedhet.