UniCredit: A magyarok a jövedelmük harmadát élelmiszerre és energiára költik

Az UniCredit Bank szerint a közép-kelet-európai országok gazdaságai már a kilábalás jegyeit mutatják, alapot biztosítva a háztartások pénzügyi állapotának fejlődéséhez, de ez a helyzet sérülékeny. Kihívást jelent a bank szerint az élelmiszer- és energiaárak emelkedése, mely különösen érzékenyen érintheti az alacsony keresetűeket.

Az UniCredit Bank szerint a közép-kelet-európai országok gazdaságai a tavalyi év utolsó negyedévétől már a kilábalás jegyeit mutatják, alapot biztosítva a háztartások pénzügyi állapotának fejlődéséhez, de a helyzet továbbra is sérülékeny.

Gianni Franco Papa, a bank közép-kelet-európai régiójának vezetője az Európai Újjáépítési és Befektetési Bank (EBRD) éves közgyűlésén tartott sajtótájékoztatón elmondta, a háztartások pénzügyi helyzetének fejlődése ígéretesnek tűnik, de számos kihívással kell szembenézni.

Fabio Mucci, a bank közép-kelet-európai régió részlegének vezető elemzője példaként említette az élelmiszer- és az energiaárak emelkedését, amely negatívan hathat a háztartások vásárlási kedvére, különösen megnehezítve az alacsony keresetűek helyzetét. A bank adatai szerint Magyarországon erre a háztartások a teljes jövedelmük 32 százalékát költik. Romániában ez az arány 54 százalék, Csehországban 32, Lengyelországban pedig 34 százalék.

A vezető közgazdász szerint a megszorítási programok további kockázati tényezőt jelenthetnek, noha a régió a kiigazítások zömét valószínűleg már elvégezte. Fabio Mucci szerint a nyugdíjrendszert érintő átalakítások szintén figyelmet érdemelnek. "A költségvetési hiány nyugdíjpénztári vagyonból történő csökkentése jelentős kárt okozhat a nyugdíjpénztári szektornak, és alááshatja a szektor befektetéseinek biztonságába vetett bizalmat" - mondta.

Az UniCredit szerint a közép-kelet-európai régió lakossági fogyasztásában és a hitelfelvételi kedvben bekövetkező javulás mellett idén a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi vagyon kis mértékű csökkenésére lehet számítani, a 2010-es körülbelül 27 százalékról 26 százalékra, ezt követően pedig stabil emelkedésre mindaddig, amíg 2015-re eléri a 32 százalékot.

A régióban a megtakarítási hajlandóság továbbra is magasabb a fogyasztási kedvnél, a háztartások megtakarításainak növekedési dinamizmusa pedig egyértelműen kedvező az általános gazdasági fejlődés szempontjából - ismertette a közgazdász.

A háztartások pénzügyi eszközei jelentősen, 21 százalékkal nőttek tavaly, elérve a mintegy 1200 milliárd eurót. Ez a növekedés kismértékű gyorsulását jelenti a 2009-es 19 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a háztartások pénzügyi kötelezettségei is emelkedést mutattak, éves szinten 17 százalékkal.

A tőkepiacok viszonylagosan jó teljesítménye növelte a háztartások pénzügyi javainak értékét, a bonyolultabb pénzügyi eszközök felé irányítva az új befektetéseket - hangzott el a sajtótájékoztatón. A legnagyobb nyereséget a nyugdíjpénztárak érték el. Ezt követte a befektetési alapok és a bankbetétek állománya. 2009-hez képest alapvető különbség, hogy a devizában tartott eszközök mennyisége sokkal kisebb mértékben nőtt, ami az általános bizalom javulását tükrözi.