Ezerszámra szórja ki a fiktív cégeket a cégbíróság

Tavaly 11 ezer, idén máris 14 ezer céget számolt fel a cégbíróság, mert 2010 óta szigor uralkodik a mérlegek leadási határidejénél. Akit kiszórnak, öt évig nem alapíthat céget.

Pár éve még vígan működhettek úgy cégek, hogy szinte semmit nem mutattak meg magukból: bár törvény kötelezte őket, mégsem adták le a cégbírósághoz és nem is tették nyilvánossá az előző évi gazdálkodásukról tájékoztató beszámolójukat, mérlegüket, a hatóságok mégsem léptek fel ellenük.

Elviekben megismerhetőek a cégek

Mindezekhez pedig - elviekben - ingyenesen hozzá lehet férni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt álló cégszolgálat honlapján, így bárki, aki üzletet akar kötni egy céggel, vagy csak információt akar szerezni róla, könnyen tájékozódhat. Ezekből kiderül, hogy nyereséges-e a cég, mekkora az árbevétele, hány alkalmazottja van és mennyi adót fizetett be. Ha minden nem is tudható meg így egy-egy vállalkozásról, egy hozzávetőleges kép mégis kialakulhat róla.

Ez az egész azonban nemcsak a nyilvánosságról szól, hanem más célt is szolgál: azt, hogy a fiktív cégeket kiszórják a rendszerből, megtisztítsák a cégnyilvántartást. A fiktív, csak papíron működő cégek sok esetben számlagyárként funkcionáltak, tehát anélkül bocsátottak ki számlákat, hogy bármilyen igazi tevékenységet folytattak volna, ezért is volt fontos, hogy fellépjenek ellenük. Az áttörést az hozta el, hogy az adóhatósága korábbi APEH, most már Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) és a cégszolgálat, illetve a cégbíróság nyilvántartásait összekötötték.

Két éve tart a szigor

Korábban nem törődött vele senki, hogy adott-e be egy cég beszámolót vagy sem, és a fantomcégek kiszűrésére sem fordítottak különösen nagy figyelmet a hatóságok - mondja Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.

Két és fél éve azonban, 2008 végén az adózás rendjéről szóló törvény egy résszel, a 174/A paragrafussal bővült, ami - egy 2009-es átmeneti év után - átalakítja a korábbi következmények nélküli rendszert. Azóta a cégbíróság a NAV-tól hamar megtudja, ha egy cég nem akar gazdálkodásáról semmit megosztani a nyilvánosságról és egy 60 napos átmeneti idő és az adószám felfüggesztése után megszűntetheti a céget.

A következmények drasztikusak: tavaly több mint 11 ezer, idén pedig máris közel 14 ezer kényszerfelszámolás indult. Ennél is több esetben függesztették fel átmeneti időre cégek adószámát. Tavaly több mint 18 ezer vállalkozás járt így, idén máris több mint 20 ezer. (Friss adat nem áll rendelkezésre a cégek pontos számáról, de 2008-ban összesen 343 ezer vállalkozást tartottak számon.)

A hatósági eljárás gyorsul, ezt mutatja, hogy míg tavaly szeptemberben lépte át a tízezret a végelszámolások száma, addig idén már május közepén.

Öt éves tilalom a büntetés

Sem a végleges felszámolásig, sem az adószám felfüggesztésig nem jó eljutni. A kényszer-végelszámolás ugyanis azt is jelenti, hogy a cég ügyvezetője a személyes vagyonával felel a hitelezők felé, ráadásul aki ilyen kényszer-végelszámolt cégben viselt tisztséget, azt a törvény eltiltja attól, hogy öt éven belül másik vagy egy új cégben tisztséget viseljen. Így nem jár jól, aki ilyen módon számoltatná fel bedőlt vállalkozását a cégbírósággal.

Az adószámnélküliség alatt a vállalkozás több a gazdálkodását húsbavágóan érintő jogát nem gyakorolhatja: nem vonhat le és nem igényelhet vissza áfát, miközben ha ő ad el árut vagy nyújt szolgáltatást ügyfelének, akkor azt be kell hogy fizesse az államnak. De ilyenkor költségvetési támogatást sem kaphat a vállalkozás.

Az adószám felfüggesztéséről ráadásul mindenki értesülhet, mert a NAV a honlapján közzéteszi a felfüggesztett adószámú cégek nevét és adószámát, sőt, a cégnyilvántartásban is nyoma lesz az. Az adószám felfüggesztése ezért bizalmatlanságot is szülhet a céggel szemben, egy másik vállalkozás szemében egy felfüggesztett adószámú cég azt jelenti, nincs minden rendben a céggel, ezért kockázatos vele üzletelni.

Ügyeskedni itt is lehet

Aki ügyeskedni próbál, az az új kényszerfelszámolásról szóló szabályt is megpróbálja megkerülni, akár úgy, hogy a felszámolt fiktív cég helyett alapít egy új céget és a feleségét, gyerekeit, vagy strómanokat tesz meg tisztségviselőnek, de a hatóság is igyekszik rafinált lenni, hogy fülön csípje az illetőt - mondja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ha az új céget olyan helyre jegyzik be, ahol már volt fiktív cég, vagy ha valamelyik tisztségviselő anyja nevével egyezik a fiktív cég tisztségviselőjének, tulajdonosának anyja neve, vagy ha olyan ügyvéd intézi az újonnan alapított cég ügyeit, amely már több kétes cégnek is segített, ezek felkelthetik a hatóság figyelmét és még az új cég bejegyeztetése előtt preventív ellenőrzést tarthat a cégnél - sorolja az MKOE alelnöke.

Az egész eljárás előnye, hogy viszonylag hatékonyan ki tudja szűrni a fiktív cégeket - mondja Ruszin Zsolt. A közbeiktatott, összességében több hónapos intervallum alatt egy valós gazdasági tevékenységet végző, nem ügyeskedő cég tudja pótolni mulasztását, de amelyik cégvezetőnek vaj van a füle mögött, vagy csak papíron létező cégről van szó, azokat ez a szabály kirostálja.

Határidők:

150 nap alatt kell beszámolót készíteni

A számviteli törvény szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak az üzleti évük mérleg-fordulónapjától - gyakorlatilag tehát az üzleti év zárásától - számítva 150 napon belül el kell készíteniük és közzé is kell tenniük a pénzügyi beszámolójukat. Mivel a cégek java része naptári év szerint gazdálkodik, így az üzleti évük december 31-gyel zárul (elsősorban a multinacionális cégeknek tér el az üzleti évük a naptári évtől), ezért a vállalkozások zömének május 30-ig el kell készíteniük mérlegüket, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, ha van könyvvizsgálójuk, akkor a könyvvizsgálói jelentést, és az eredményfelosztási határozatot.

30 napon belül jön figyelmeztetés a NAV-tól

Az adóhatóságnak harminc napja van arra, hogy a törvényi kötelezettségét valamiért be nem tartó cégnek levelet küldjön - postai úton - és felszólítsa, hogy tizenöt napon belül pótolja a mulasztást. (A törvényi kötelezettséget akkor is megsérti a cég, ha nem adja le időben a beszámolót, akkor is, amikor előzetesen nem fizet meg 3000 forintos eljárási díjat és akkor is, amikor valamelyik dokumentumot nem küldi meg a céginformációs szolgálatnak.)

60 napra függesztik fel adószámot

Ha a cég ezt nem teszi meg, akkor a NAV határozott időre, 60 napra felfüggeszti a vállalkozás adószámát. Ha a 60 nap alatt sem pótolja az elmaradt beszámolót a cég, akkor az adóhatóság nem mérlegelhet, értesíti a cégbíróságot (ami nem azonos a céginformációs szolgálattal) és kezdeményezi a cég "megszűntnek nyilvánítását."

15 nap alatt törlik a céget

A cégbíróságnak 15 munkanapja van, hogy törölje a céget a nyilvántartásból. Ez a 15 nap arra jó, hogy az esetleges eljárásbeli hibák kiderüljenek. Ha az érintett cég még a törlés előtt jelzi a cégbíróságnak, hogy ő már idő közben beadta a beszámolóját, de valamiért ez elkerülte az adóhatóság figyelmét, akkor megmenekül attól, hogy töröljék az adószámát és saját magát is a cégnyilvántartásból.

A cég megszüntetése úgy történik, hogy a cégbíróság úgynevezett kényszer-végelszámolást indít el, kijelöl egy biztost arra, hogy a cég ügyeit lezárja, a hitelezőket lehetőség szerint kifizesse. A céget ezt követően törlik a cégnyilvántartásból.