Még nincs zsebben Orbán milliárdos kínai zsákmánya

Egy nehezen kihasználható hitelkeretet, de ezen kívül szinte semmilyen újdonságot nem tartalmaz a megállapodáscsomag, amelyet Orbán Viktor írt alá Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-helyettessel. A kormányfő korábban az ország finanszírozásának biztosítékát és a Malév megmentőjét is Kínában látta, egyik sem jött be.

"Ez csak a töredéke annak a pénznek, amit a magyar gazdaság fejlesztésére elérhetővé tettek" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még kedden arról az egymilliárd eurós hitelkeretről, amelyről a magyar és a kínai kormány megállapodást kötött. Orbán úgy fogalmazott az MTI-nek adott interjújában, hogy ha az egymilliárd eurót értelmes programokra költjük, akkor ha nem is korlátlanul, de "a magyar fantáziát nagyságrendekkel meghaladó" mértékben állnak rendelkezésre további források.

Az egymilliárd eurós szerződés hangzatos, de nem lehet készpénznek venni. A hangsúly azonban nem az újabb összegeken, hanem az "értelmes programokon" van. A kínai tárgyalófél ugyanis alaposan megfontol minden üzletet.

Szigorú kontroll

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely január óta felelős a kínai kapcsolatokért, azt válaszolta az [origo] megkeresésére, hogy a hitelkeret forrásai "elvben már elérhetők", de a tényleges felhasználás konkrét területeiről, módjáról a további tárgyalások eredménye fog dönteni. A tárca arról nem tudott felvilágosítást adni, hogy az egymilliárd eurós forrás iránt érdeklődő cégek milyen kamat- és futamidő-feltételekre számíthatnak. "Az aláírt megállapodás nem határoz meg konkrét projekteket" - tette hozzá az NGM. A minisztérium szerint a szerződés a keretfeltételeket határozza meg, és azt a mechanizmust, amely lehetővé teszi a kínai fél által nyújtandó hitelkeret felhasználását.

A tárgyalásokat ismerő, de névtelenséget kérő forrásunk szerint ez a gyakorlatban azt takarja, hogy az egymilliárd euróról szóló szerződés túl sok kötelezettséget a távol-keleti félre nézve nem tartalmaz, a kedden kötött hét megállapodás ráadásul már a kínai miniszterelnök tavalyi látogatásakor körvonalazódott. A pénzforrás ugyan él, de minden projektről külön szerződést fognak kötni.

Ezt erősítette meg Pető Ernő, a Kínai-Magyar Gazdasági Kamara (ChinaCham) elnöke is, aki szerint ha egy kínai-magyar vegyes vállalat magyar cége rendelkezik alkalmas projekttervvel, akkor akár már holnap jelentkezhet a Magyar Fejlesztési Banknál. Ő arra számít, hogy az év második felében már jöhetnek az eurómilliók a milliárdos keretből, mivel "sok elképzelés van a lehívásra".

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Magyar Fejlesztési Bank összegyűjti azokat a magyarországi projekteket, amelyekben a kínaiak is érdekeltek, és elküldi ezeket a Kínai Fejleszti Bankhoz. A pénzt adó intézmény alaposan, az egyes kifizetések szintjéig átvizsgálja a beruházási terveket, és ezután dönt arról, hogy ad-e pénzt, és ha igen, milyen feltételekkel. A forrás felhasználása bizonytalan: ha az állam nem tud magyar cégek meggyőző projektjeivel előállni, szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy az egymilliárd euróból egy centet sem lát a magyar gazdaság. Ha viszont tudunk "értelmes programokat" felmutatni, valóban további kínai eurómilliárdok jöhetnek.

Nem újdonság

A kormányzat nem áll jól a projektek előkészítésével, több hónapot elvesztegetett - állította névtelenséget kérő forrásunk. A kedden aláírt szerződések gyakorlatilag ugyanazokat a projektet tartalmazzák, mint a tavaly aláírt tizenkét megállapodás. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került a kínai kapcsolatok ápolása, Matolcsy György minisztériuma pedig gyakorlatilag csak elővette a tavalyi papírokat - mondta. Szerinte az NGM még nem állt rá érdemben a kínai vonalra, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség végezte az előkészítő munka jelentős részét.

Orbán Viktor és a Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-helyettes előtt hét megállapodást írtak alá kedden. Ebből az egyik az egymilliárd eurós hitelkeretet, egy másik a hitelkeret felhasználásának feltételeit takarja. A többi öt szerződés a Huawei logisztikai központjáról, a ZTE tízmillió eurós hálózatkezelő központjáról, egy a Liszt Ferenc Repülőtér és a Keleti pályaudvar között közlekedő gyorsvasútról, egy mezőgazdasági tudományos és technológiai központról, illetve kkv-fejlesztésről szól.

Ezek a szerződések önmagukban nem jelentenek nagy újdonságot, inkább egy folyamat újabb lépcsőjét. A Huawei ellátóközpontja már tavaly nyáron sem volt új. A telekommunikációs eszközöket gyártó vállalat 2011 áprilisában döntött arról, hogy az első, kísérleti 20 hónap után véglegesíti és bővíti 2009-ben Magyarországra telepített bázisát. A megállapodást ismerő forrásunk szerint a most kedden aláírt szerződés szinte szóról szóra megegyezik a tavalyival. A Huawei által kedden kiadott közlemény szerint szándékmegállapodásról van szó, az egyetlen konkrétum, amelyet a dokumentum kiemel, hogy a kínai cég vállalta, 1,5 milliárd dollár forgalmat hoz Magyarországra 2012-ben.

Lassan halad a gyorsvasút

A mobiltelefonokat gyártó ZTE tízmillió eurós központjának építése közel sem eldöntött tény, így a konkrét beruházás és a határidő sem szerepelt az aláírt szerződésben. A Huawei és a ZTE beruházásairól született egy-egy szerződés, de ezek nem tartalmaznak komoly elkötelezettséget. Az [origo]-nak az NGM is csak annyit írt, hogy "a projektek megvalósítása iránt mindkét cég részéről komoly szándék és elkötelezettség mutatkozik, az ehhez szükséges idő a cégek üzleti döntésétől függ".

A ferihegyi gyorsvasútról sem látni még, mikor valósulhat meg. A nyilatkozók eltérően ítélték meg a tervek állását, abban viszont egybevágott a véleményük, hogy a projekt nincs teljesen kész. Pető Ernő szerint az aláírt dokumentum "erős szándéknyilatkozat", a terveket véglegesítik, a megvalósíthatósági tanulmány pedig készül. A projektben a MÁV partnere a China Railway Construction Corporation, amely jelezte, az építkezésnél magyar alvállalkozókat akarnak bevonni.

Forrásunk szerint azonban messze van még a gyorsvasút. Vagy négy nyomvonalterv van jelenleg, miközben hiányzik, hogy mekkora utasforgalom utazhat a vonalon, illetve annak becslése is, hogy mekkora árbevételt várna a MÁV a jegyértékesítésből. "A kínaiak folyamatosan hiányolták a konkrétumokat" - mondta forrásunk.

Szintén a tavalyi megállapodások része volt a Wanhua több mint egymilliárd eurós támogatása, amelyet a Bank of China folyósított. A kínai vállalat vásárolta meg a BorsodChemet, amelyet azóta jelentősen fejlesztett, több mint 300 millió euró értékben. A cég aktivitását jelzi, hogy tízéves szerződést kötött a Mol érdekeltségébe tartozó Tiszai Vegyi Kombináttal 1,2 millió etilén szállításáról.

Volt már ilyen

Orbán Viktornak korábban is voltak nagyratörő kínai tervei, de azok közül kettő is látványos kudarcot vallott. A kormányfő a tavaly nyári miniszterelnöki találkozó alkalmával úgy fogalmazott, ha Kína is vesz magyar államkötvényt, eltűnik az ország finanszírozásának középtávú bizonytalansága. "Történelmi segítséget kaptunk Kínától, erre szükségünk van ahhoz, hogy végig tudjunk menni a gazdaság újjászervezésének útján" - mondta a magyar kormányfő. Kína azóta sem vásárolt jelentős mértékben magyar kötvényeket, a kormány pedig tavaly novemberben bejelentette, igényel egy IMF-hitelkeretet az ország finanszírozásának biztonsága érdekében.

A kormányfő még 2010 novemberében állapodott meg kínai kollégájával informálisan abban, hogy egy kínai cég, a Hainan Airlines beszáll egy új Malév alapításába, így mentik meg magyar a légitársaságot. Azóta sem egyértelmű, hogy az üzlet meghiúsulása kin múlt, a kínai félen, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon vagy a magyar befektetőn, a Demján-csoporton, de a Malév idén februárban utód nélkül állt le.