Nem egyeztethető össze a piacgazdaság alapvető követelményeivel, elmaradhatnak az energiaipari fejlesztések, és akár drágulhat is az áram, ha megvalósul Orbán Viktor miniszterelnök ötlete a lakossági energiaelosztás nonprofittá tételéről - vélik az [origo] által megkérdezett iparági szereplők.

Már érik egy következő összecsapás a rezsiszolgáltatások nonprofittá alakítása miatt az Európai Unióval - jelentette ki Orbán Viktor szerdán Magyarország nagykövetei előtt tartott beszédében. A kormányfő szerint az energiatermelést ugyan nem lehet nonprofittá tenni, de az elosztását, legalább lakossági szinten igen, és ebből biztosan konfliktus lesz.

"Ilyen rendszer külföldön biztosan nincs, legfeljebb Észak-Koreában, ez egy unortodox gazdaságpolitika torzszüleménye" - reagált Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője Orbán Viktor szavaira, amelyek szerint nonprofittá tenné a lakossági energiaelosztást.

"Nehéz elképzelni, hogy magántulajdonban lévő cégek nulla profitért dolgozzanak" - mondta az [origo]-nak Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője is, aki az első Orbán-kormány idején a Magyar Energia Hivatalt vezette. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tudja, mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor nonprofit rendszerről beszélt. Hogy a befektetés normál hozamot sem hozhat, vagy úgynevezett extra profitot nem, amit a miniszterelnök felszólalásaiban gyakran luxusprofitnak nevez.

Orbán a szerdai találkozón azonban a megvalósítás részleteiről nem beszélt. A tervekről akkor sem derült ki több, amikor június közepén a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökségi ülése előtt tartott sajtótájékoztatón ezt az ötletet először, egy fél mondattal felvetette. A hírre sem az ELMŰ-nél, sem az E.ON-nál nem kívántak reagálni, mondván, nem ismerik Orbán Viktor elgondolásának részleteit.

Nulla nyereségből nehezen épülnek új vezetékek

Ha a lakossági áramszolgáltatáson valóban nem érhetnek majd el profitot a cégek, annak a legnagyobb kockázata az, hogy az ágazatban leállnak a befektetések a magántulajdonban álló cégeknél. "Nulla profittal a hosszú távú befektetések kerülhetnek veszélybe a legtőkeintenzívebb iparágakban, mint a villamos energia és a gázelosztás, és nehezen elképzelhető, hogy a cégek vezetékeket építenek ki a nélkül, hogy befektetésük legalább annyit hozna, mintha a bankban tartanák a pénzüket" - véli Kaderják Péter.

Magyarországon a gáz- és az áramszolgáltatás magántulajdonban van. Ha valaki megvásárolná ezeket a cégeket, a helyzet némileg módosulna. Egy önkormányzati vagy egy közösségi tulajdonban lévő cég dönthetne úgy, hogy lemond például az osztalékjöveleméről, és a nyereségét más módon használja fel. De tőke ebben az esetben is kell, például a csővezetékek megújítására vagy új fogyasztók bekötésére. "Ha nincs beruházás, egy-két év még nem gond, annak hatásai hosszabb távon érzékelhetők, viszont ha az eszközállomány lepusztul, sokba kerül újraépíteni" - mondta Kaderják Péter.

Az eddig nem merült fel, hogy az állam áramszolgáltatót vásárolna, igaz, korábban szerepelt az MVM stratégiájában, hogy kisebbségi részesedést szerez a lakossági áramszolgáltatókban. A német RWE-hez tartozó ELMŰ és ÉMÁSZ cégekben van is részesedése az állami energiaóriásnak, de az E.ON cégeibe végül nem vásárolta be magát, pedig lett volna rá lehetősége. Tavaly nyáron egy másik üzletről, gázüzletágának megvásárlásáról tárgyalt E.ON-nal. A Világgazdaság azt írta, hogy az MVM 800 millió eurót fizetne, míg az E.ON 1,2 milliárd eurót várna az üzletágért, az üzletkötés azonban eddig itt is elmaradt.

Éppen most zajlik a vita a profiton

Magyarországon a Magyar Energiahivatal határozza meg, hogy mennyi az az indokolt hozam, amelyet a befektetéseik után a cégeknek meg kell keresniük azért, hogy hajlandóak legyenek a továbbiakban is befektetni, és a szolgáltatás színvonala is megmaradjon. "A nonprofit elvárás sajátos megközelítése lenne az energiaáraknak, ami nem egyeztethető össze a piacgazdaság alapvető követelményeivel" - szögezte le az [origo]-nak Hegedűs Miklós.

Ráadásul éppen most folyik az energiaszolgáltatók költség-felülvizsgálata, vagyis hogy mennyi lehet tevékenységükön a profit. Ennek mértéke a befektetett eszközállományon múlik, áramnál kilowattonként átlag két forinthoz közeli összeget jelent jelenleg. "E nélkül nincs hálózatfejlesztés, nincs újraiparosítás" - mondta több energiapiaci szereplő is az [origo]-nak.

"Ha az egyetemes szolgáltatásból kiveszik teljesen a profitot, a lakossági áram ára azonnal nő, mert most ez a terület lényegében veszteséges" - mondta az [origo]-nak az egyik hazai energiapiaci szolgáltató vezető munkatársa, aki a neve elhallgatását kérte. Mint mondta, a keresztfinanszírozás rendszere miatt a költségeket jelenleg is az ipari fogyasztók állják.

Egy másik energiapiaci szereplő - aki szintén névtelen szeretne maradni - pedig kissé ironikusan azt mondta az [origo]-nak, úgy érzik, hogy már ez a rendszer működik, miután szociális alapon sokat elvárnak a szolgáltatóktól. Ide sorolta a kikapcsolási moratóriumot, valamint a védendő ügyfelek - mostanra több tízezresre duzzadó - körét, akiknél tartozás esetén sem lehet kikapcsolni a szolgáltatást.

Nem így támogatnák a rászorulókat

Hegedűs Miklós szerint külföldön van arra példa, hogy aki a piaci árat nem tudja megfizetni, azt támogatják. De ott a piacgazdasági árak mellett működik egy szociális háló - hangsúlyozta. Hegedűs szerint nem lenne igazságos az, ha valaki a medencéjét nonprofit áron fűtené fel.

Szerinte normális piacgazdaságban az energiát minden fogyasztó piaci áron kapja, amely árnak fedeznie kell a költségek megtérülését, valamint a fejlesztéseknek is forrást biztosít. A GKI Energiakutató vezetője szerint egy ilyen lépés káros hatással lenne a gazdaságra, romlana a cégek versenyképessége, ők fizetnék meg ugyanis az intézkedés árát.

Az egyik hazai energiaszolgáltatónak a neve elhallgatását kérő munkatársa is úgy véli, hogy a tarifarendszeren lehetne módosítani, akár úgy is, ha a rászorulók tarifája lenne nonprofit jellegű. "Ám a mostani rendszerben is az a rossz, hogy az energiaárak befagyasztása arra is érvényes, aki nem szorul rá" - tette hozzá.