Egyre súlyosabbá válik a Mol-INA csatározás

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Mol és az INA közötti nézeteltérés. Pénteken a Mol közzétette, hogy az igazgatóság felhatalmazta az ügyvezető testületet, hogy a Mol az INA-ban lévő részesedésének eladását készítse elő. A Mol minden bizonnyal nyomást akar gyakorolni a horvátokra. Közben persze a hétvégén a horvátok is beszálltak a kommunikációs csatába. A nagy kérdés ezek után az, hogy ha eladja a Mol a részesedést, akkor mennyi pénz ütheti a markát.

Fokozódik a helyzet

Egyre nagyobb nyomásgyakorlást lehet látni a Mol és a horvátok között. Múlt hét pénteken piaczárás után a Mol közzétett egy közleményt, ami szerint a Mol igazgatósága a cég ügyvezető testületét megbízza, hogy készítse elő a Mol számára az INA részvények eladását. Emellett arról is szó van még a közleményben, hogy ha tudnak, akkor kössenek a horvát kormánnyal megállapodást, amely értékteremtést tesz lehetővé az INA növekedési stratégiájának megvalósításával.

Az, hogy a horvátok és a Mol között nincs minden rendben, az nem számít újdonságnak, ugyanakkor a Mol bejelentése tovább növeli az esélyét az INA részvények eladásának. Ez eddig is kockázat volt, ami most tovább növekszik. (A Mol és a horvátok közötti csatározásáról részletesebben olvassa el keretes írásunkat a cikk végén.)

A Mol megnyilvánulása után a horvátok sem tétlenkedtek a hétvége során. A horvát kormányfő az MTI szerint kijelentette, hogy Horvátországnak elővásárlási joga van az INA-ban, de ez csupán egy elméleti lehetőség, mivel sok milliárd euróról van szó és a kormánynak nincs joga efféle "üzleti kalandorsághoz". A horvát kormányfő ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy nem blöfföl a Mol és tényleg az INA részvények eladását tervezi.

Tudja meg, hogyan tőzsdéznek a profik!

Hallgassa meg egy hivatásos befektető tippjeit, lesse el kedvenc fogásait az Investor.hu befektetői klubján!

Időpont: 2013.november 14., 17:30
Helyszín: K&H Székház,
(1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.)

A rendezvény INGYENES, az alábbi gombra kattintva jelentkezhet rá.

A horvát gazdasági miniszter is hasonló nyilatkozatott tett a Bloomberg szerint. Ivan Vrdoljak egy horvát rádióinterjúban elmondta, hogy a Mol-nak és a horvátoknak folytatniuk kell a korábbi tárgyalásokat, de az ország rossz gazdasági helyzete miatt a horvátoknak nincs pénzük a részesedés megvásárlására. Ha pedig harmadik félnek adnák el a pakkot, akkor az új tulajdonosoknak is kell tárgyalniuk a horvátokkal.

Mennyit érhet az INA részesedés?

Jogos kérdésként merülhet fel a legfrissebb fejlemények tekintetében, hogy mennyit és érhet az INA részesedés.

Az INA tőzsdei kapitalizációja jelenleg 6,7 milliárd dollárt tesz ki, de ez véleményünk szerint ez meglehetősen túlzó értéknek számít, emiatt érdemesebb inkább megnézni azt, hogy a régiós olajcégek milyen árazáson forognak.

A KBC Securities elemzői a legutóbbi Mol-ról szóló riportjukban 0,9-1 milliárd dollár körülire értékelték a 49,1 százalékos részvénycsomagot, ami azért lényegesen kevesebb, mint mondjuk az INA kapitalizációjának a fele (persze a menedzsmentjogokat is figyelembe kellene venni az utóbbi során).

Érdemes azon is elgondolkozni, hogy eddig mennyit is költhetett a Mol az INA részvények megszerzésére, illetve, mekkora befektetést hajtott eddig végre. Nagyjából 330 milliárd forint körüli összegért jutott a részvényekhez hozzá a Mol, ami 220-as dollárárfolyammal számolva mintegy 1,5 milliárd dollárra tehető. A korábbi nyilatkozatok alapján a Mol eddig nagyjából 3 milliárd eurót fektetett be a cégbe. Persze csak abból kiindulni, hogy mennyit költött a Mol az INA-ra félrevezető lehet, hiszen azért az elmúlt évek során nyereségesen működött a horvát olajcég.

Ki veheti meg a részesedést?

A lehetséges vevők körét is érdemes megvizsgálni. Egyrészt a horvátoknak elővásárlási joguk van az INA részvényekre, ugyanakkor a legfrissebb nyilatkozatok szerint nincs elég pénzük a horvátoknak megvásárolni a papírokat. Sőt olyan hírek is megjelentek, hogy a jövő évben 7,7 milliárd dollárnyi hitelük jár le a horvátoknak, amit meg kellene újítani, emiatt pedig az IMF-hez fordulhat az ország. Az IMF pedig vélhetően nem nézné jó szemmel, ha ilyen helyzetben költenének el egy nagyobb összeget az INA részvényekre.

Olyan hírek is megjelentek korábban, hogy az oroszokat érdekelhetik az INA eszközök, az orosz vevőket pedig sokszor nem csupán a részvényesi, hanem az állami érdekek is hajtják.

Néhány helyen az is felmerült, hogy esetleg az az OMV is képbe kerülhet, aki korábban az INA privatizációja során egyszer már tett ajánlatot egy INA pakettre, bár anno alulmaradt a Mollal szemben. Az OMV szerepvállalásának mi viszonylag alacsony esélyt adunk, méghozzá két oknál fogva. Egyrészt az OMV augusztusban hajtott végre egy 2,65 milliárd dolláros északi-tengeri felvásárlást, és ebből fakadóan jelentős összegeket kell a következő években kutatásokra és fejlesztésekre költeni. Másrészt pedig az OMV épp a közepén van a finomítói és kiskereskedelmi (ún. downstream) divízió leépítésének, ezért nem valószínű, hogy szívesen fektetne pénzt egy jelentős finomítói kapacitással rendelkező társaságba.

Az ártól sok minden függ

Összességében azt lehet elmondani, hogy ha a Mol tényleg eladja a részesedést, akkor a legnagyobb kérdés, mennyi pénzt kaphat érte a társaság. Ha a piaci kapitalizációnak megfelelő összeg ütné a Mol markát, az a mostani környezetben nem lenne rossz, viszont 1 milliárd dollár körüli összeg, vagy attól kevesebb minden bizonnyal negatív üzenet lenne a részvényesek számára.

Egy esetleges értékesítés után pedig az lenne a nagy kérdés, hogy a beérkező pénzzel mihez is kezd a Mol, merre folytatja a terjeszkedését.

A lehetséges kimenetelek közül azt sem szabad még elvetni, hogy a Mol a sok nehézség ellenére megtartja az INA részesedését és a múlt pénteki bejelentés csupán nyomásgyakorlás volt. A közleményből ugyanis az is kiderült, hogy továbbra is megoldásra próbálnak törekedni a Mol részéről, tehát nem akarnak mindenáron megszabadulni a horvát eszközöktől.

A pénteki bejelentésre rendíkvül negatívan reagált ma a Mol árfolyam, amely a budapesti piac leggyengébben teljesítő blue-chipje. A részvény 2011 ősze óta nem volt ennyire alacsony szinten.

Mol heti grafikon Forrás: Bloomberg

Horvátország vs Mol

A nyár folyamán újra a horvát ügyészség látómezejének középpontjába került a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt azt követően, hogy a horvátok július elsején beléptek az Európai Unióba.

A történet nem új keletű, ugyanis a horvátok még 2011 júniusában kezdeményezték Hernádi kihallgatását Ivo Sanader egykori kormányfő megvesztegetésének ügyében. A „találkozóból” végül nem lett semmi, de a magyar ügyészség hivatalból lefolytatott vizsgálata nem talált bűncselekményre utaló jeleket és lezárta a nyomozást. Ekkor úgy tűnt, hogy a horvátok ebbe bele is törődtek és nyugvópontra jutott a történet.

Tavaly novemberben azonban Ivo Sanadert első fokon 10 év börtönbüntetésre ítélte a zágrábi megyei bíróság. Az egyik vádpont szerint a volt kormányfő 10 millió euró kenőpénzt fogadott el, melynek fejében az INA feletti irányítási jogok a 49,1 százalékos tulajdonjoggal rendelkező Molhoz kerültek még 2009-ben.

Idén júliusban a horvátok EU csatlakozását követően újra felgyorsultak az események, miután a horvát ügyészség közleményben jelentette be, hogy újraindítja a Hernádi Zsolt elleni nyomozást. Közben arról is lehetett hallani, hogy a horvátok leülnek tárgyalni a Mollal, mert úgy vélik, a magyar olajipari társaság nem menedzselte megfelelő módon az INA-t.

A Mol válaszul a gázüzletág átvételének elmaradása miatt perrel fenyegetőzött és 80 milliárd forintos követelést helyezett kilátásba a folyamatosan jelentkező veszteségek ellentételezéseként. Ekkor már tapintható volt a feszültség a felek között, és a Legfőbb Ügyészség válasza - melyben elutasították a Hernádi Zsolt kihallgatására vonatkozó horvát kérelmet - sem csillapította a kedélyeket. Sokkal inkább azt jelezte, hogy itt valami sokkal komolyabb dologról lehet szó. Már olyan pletykák is napvilágot láttak, hogy a Mol akár értékesítené INA részesedését, ha nem tudnak dűlőre jutni a horvát cég irányítási jogaival illetve a gáz üzletág átvételével kapcsolatban.

Idő közben szeptember 18-án megindultak a tárgyalások a Mol és a horvát kormány által felállított bizottság között az INA-t érintő kérdésekről, viszont a Mol részéről nem az elnök-vezérigazgató, hanem az igazgatóság alelnöke, Csányi Sándor OTP vezér vett részt az első megbeszélésen. Ebből már sejteni lehetett, hogy Hernádi nem fog megjelenni a szeptember 25-ére kitűzött kihallgatáson sem.

A horvátok újabb lépésre szánták el magukat és kiadták az elfogatóparancsot a Mol vezér ellen, majd később az Interpol körözési listájára is felkerült Hernádi. Az megint más kérdés, hogy egyelőre nem merült fel az elnök-vezérigazgató lemondása, és a Mol szerint itthonról is megfelelően el tudja látni a társaság vezetését. A nyugati tőzsdei kultúrában egy ilyen eset szinte automatikusan maga után vonja a lemondást, bár az igaz, hogy nem nyugaton vagyunk és itt egyelőre még nem ugyanúgy működnek a dolgok.

A horvátok lépésére válaszul a magyar kormány arra kérte a Mol menedzsmentjét, hogy vegye fontolóra az INA-ban lévő részesedés esetleges értékesítését. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül a magyar állam 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Molban, azonban a stratégiát érintő kérdésekbe történő aktív beavatkozása nem sok jót sejtet befektetői szempontból. Lehetnek esetek, amikor az állam jó gazdának számít, de az nem feltétlenül az olajipar. Nézzük meg például az orosz olajcégek esetét, ahol az államilag „elrendelt” osztalékfizetés mellett a beruházási döntések a prioritási sorrendben háttérbe szorulnak. Ennek azonban meg is van a piaci leképeződése, ugyanis a befektetők az orosz olajcégeket tipikusan diszkonton árazzák például az európai versenytársaikhoz képest az állami befolyás miatt.