Szinte egész 2012-ben egymáshoz tapadt a forint és az OTP árfolyama, együtt sírt, együtt nevetett a két instrumentum a hazai és nemzetközi gazdaságpoltikai események hatására. Decemberben azonban valami eltört az addig felhőtlen viszonyban, és miközben a forint látványos gyengülésnek indult, az OTP nem zavartatta magát, tetszetős kitörést produkált. Gyanús azonban, hogy ez a divergencia hamarosan végetér, és jó eséllyel nem a forint erőteljes erősödésével, hanem az OTP elgyengülésével - véli Králik István, a KBC Securities vezető üzletkötője.

Alaposan pofára esett az a játékos, aki egy jól bevált recept alapján az OTP esésére fogadott az elmúlt hónapban. A recept lényege a forint és az OTP árfolyammozgása közötti erős korreláció, így a december elején elkezdődött forintgyengülés, a várakozások alapján az OTP-t is magával ránthatta volna.

Hogy mennyire nem volt balga gondolat az OTP short, azt jól mutatja az éves chart, amelynek nagyobb mozgásait csokorba szedtük.

A két instrumentum mozgását alapvetően  a magyar kormány és az IMF közötti tárgyalások pozitív vagy negatív hírei befolyásolták a következőképpen:

  1. A  januárban bejelentett IMF tárgyalások megkezdésének hírére az OTP árfolyama 40 százalékot, míg a forint 9 százalékot erősödött 1 hónap alatt.
  2. A gyors megállapodásban vetett hit elmúltával a következő három hónapban az OTP árfolyama 20 százalékot, a forint árfolyama 3 százalékot morzsolódott le.
  3. Április végén a sikeres Orbán-Barroso találkozó után a forint 5 százalékot, az OTP 12 százalékot erősödött.
  4. Májusban a jegybanktörvény kapcsán kialakult feszültség okozta  7 százalékos forintgyengülés 10 százalékos áreséssel járt együtt az OTP-ben.
  5. Júniusban a kormány konformabb hozzáállást tanusított a jegybanktörvény ügyében, amely 12 százalékos OTP- és 7 százalékos forinterősödést eredményezett.
  6. A július végi Draghi nyilatkozat megnyugtatta a piacokat és az IMF tárgyalások elhúzódása már nem okozott esést a magyar eszközök árában. November végéig a forint az elmúlt időszakban kijelölt sáv erős oldalánál mozgott 280 forintos euróárfolyammal. Ezalatt az OTP 30 százalékot erősödött, amelyet csak a bankadó meghosszabbításának bejelentése tört meg októberben.
  7. A harmonikus  együttmozgás tavaly december elején tört meg, mióta  Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter több alkalommal tett utalást a magyar monetáris politika jövőbeli irányát illetően, amely folyamatos forintgyengülést váltott ki. A megnyilatkozások nyomán a forint 5 százalékot gyengült az euróval szemben, mivel sokan úgy vélik, hogy a következő MNB-elnök a kormánnyal karöltve lényegesen lazább monetáris politikát kíván folytatni, mint elődje. Eközben a globális kockázati étvágy növekedése miatt az OTP árfolyama fittyet hányt a gyengülő forintra és  15 százalékos emelkedés után, január 17-én másfél éves csúcson zárt. (a készülődő kitörésről egyébként az Investor.hu-n megjelent elemzésben is figyelmeztettünk).

Forrás: [origo]

Feltehetjük a kérdést: Mitől más ez a forintgyengülés?

Úgy tűnik, a külföldi befektetők elismerik, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt maradhat, a reménybeli  kamatcsökkentések pedig arra ösztönzik őket, hogy tartsák magyar állampapír pozíciójukat. Így ezt a forintgyengülést nem követte jelentősebb hozamemelkedés, és a magyar CDS-felár is másfél éves mélypont közelében maradt.

Elszakadhat-e az euró-forint és az OTP árfolyammozgása egymástól hosszú távon? Aligha.

Ugyan a költségvetési szakadék átmeneti elkerülése és az ECB elnökének pozitív nyilatkozata az  eurózóna jövőjéről globális optimizmust váltott ki, de a hangulat gyorsan fordulhat, mivel a fundamentumokban nem történt lényeges változás.

A gyengülő forint erodálja a bankok hitelportfoliójának minőségét, a késedelmes és a nemteljesítő hitelek számának növelésével. Hiába gyengült a svájci frank az euróval szemben az 1,24-es szintre, ez 293-as euró-forint árfolyam mellett 236 forintos svájci frankos árfolyamot jelent, ami nagyon messze van a kívánatostól.

A jegybanki kamatcsökkentések egyelőre nem erősítik a hitelfelvételi kedvet. Az állam folyamatos finanszírozási igényéből eredő forráselszívás pedig csökkentheti a bankok kamatmarzsát.

Ha piaci szereplők várakozásai valóra válnak, akkor rövidesen 300 Ft fölötti euróárfolyamra rendezkedhetünk be, mivel a jövendő monetáris politika bizonytalansága csökkentheti  a kockázatválallási kedvet.

Vigyázó szemeinket a miniszterelnökre vessük, február elején megnevezi jelöltjét az MNB elnöki posztra.