Egyszer visszaadják a nyugdíjpénzeket, vagy mégsem

2013.04.09. 7:11

A korábbi ígéretek ellenére arra utal egy friss törvénymódosítás, hogy a volt nyugdíjpénztári tagok nem kapják meg az állami egyéni nyugdíjszámlán a korábbi befizetéseiket. Rogán Antal igyekezett kivágni a kormányt az ellentmondásból, de valójában csak annyit mondott, hogy minden csak a választások után derül ki. Az egyéni számla bár jól hangzik, igazából csak elfedi a nyugdíjrendszer gondjait.

Legkésőbb az év végéig jóváírják az állami rendszerbe terelt magán-nyugdíjpénztári vagyont az egyéni nyugdíjszámlákon - ígérte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egy hétfői sajtótájékoztatón, amelyet még gyorsan az előtt megtartott, hogy a parlament szavazott volna egy ennek ellentmondó törvénymódosításról.

A kormánytöbbség ugyanis az eddigi ígéreteivel ellentétes lépést tett azzal, hogy hétfőn délután megszavazta az egyéni nyugdíjszámlákat is érintő törvénymódosítást. A március elsején benyújtott egészségügyi salátatörvényhez 20-án illesztettek egy módosítást, amely szerint az egyéni számlán csak a 2012. december 31. utáni időszak befizetett járulékaira vonatkozó adatokat fognak vezetni. Ha minden úgy marad, ahogy most van, az egyéni számláról nem lehet majd kideríteni, hogy a dolgozóknak mennyi pénzük ment a magán-nyugdíjpénztárakba azok államosítása előtt. Így a számlák a korábbi pénzek nyilvántartását sem tartalmazzák majd.

Rogán Antal egy háromlépcsős átalakításról beszélt, amelynek az első lépése az egyéni számlák létrehozása volt, a második pedig a korábbi befizetések jóváírása. A harmadik lépés viszont már valószínűleg nem fér bele a jelenlegi ciklusba, így csak később döntenék el, hogy "egyáltalán figyelembe kell-e venni ezeket a befizetéseket" a nyugdíj megállapításakor.

Lesz, nem lesz, lesz

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap este az ATV-nek még azt nyilatkozta, nincs még döntés, "a rendszer kidolgozás és fejlesztés alatt van", viszont az azóta megszavazott módosító szellemét erősítve arra utalt, hogy nem várható jóváírás. "Van olyan álláspont, hogy ezeket a befizetéseket jóvá lehet írni. Én azt gondolom, hogy a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek, amelyek nem teszik indokolttá ezeknek a jóváírását" - mondta a miniszter. Rogán Antal szerint viszont az ő szava számít, mert az a kormány és a frakció egyeztetett álláspontja.

Vargai szavai és Rogán talányos kijelentése mindenesetre ellentmondásba keverték a kormányt, mert Matolcsy György 2010 novemberében a nyugdíjintézkedések ismertetésekor még arról beszélt, hogy az állami rendszerbe visszatérő "tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül", és még azt is megígérte, hogy a számlán összegyűlt pénzt a házastárs örökölheti majd. A kormány ekkor azzal az ígérettel nyugtatta a hárommillió pénztártagot a vagyonuk államosítása előtt, hogy később is pontosan fogják tudni, mennyit gyűjtöttek össze, csak ez a pénz már az állami számlán pihen.

A pénztártagok ráadásul nem csak Matolcsy György 2010-es szavaiban bízhattak, nem is olyan régen szintén a korábbi járulékfizetések jóváírása mellett érvelt a kormány. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár tavaly december 21-én nyilatkozta azt, hogy "mindazok, akik pénztártagok voltak, azoknak a számláját most már az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) fogja vezetni egy elkülönített számlán, amelyen csak ez az eddigi befizetésük fog megjelenni".

Egyéni számla mint metafora

Valójában egy olyan ügyben keveredett önellentmondásba a kormány, amely csak játék a szavakkal. Az egyéni nyugdíjszámla bevezetése és a korábbi vagyon "jóváírása" ugyanis kézzelfogható változást nem hoz, a számlán vezetett pénz valójában nem is létezik. Ha valaki a magán-nyugdíjpénztárban gyűjtött 5 millió forintot, akkor az valóban az ő vagyona volt, amelyre a nyugdíjba vonulás után számíthatott. Az állami számlára ráírhatják ezt az 5 millió forintot, de ennek önmagában semmilyen értelme nincs, az összeget nem fogja megkapni a nyugdíjba vonulásakor.

"Az egyéni nyugdíjszámla önmagában nem túl értelmes kifejezés" - mondta Németh György nyugdíjszakértő, az egykori Nyugdíjkerekasztal tagja, aki a múlt héten a Budapesti Corvinus Egyetemen "Az egyéni számla mint metafora" címmel tartott előadást a témában. Azért tartja metaforának a számlát, mert az emberek számára a kifejezés többet jelent, mint a befizetett járulékok könyvelése. Azt érthetik alatta, hogy nyugdíjcélú befizetéseiket könyvelik, az kamatozik, mint egy bankbetét, és amikor nyugdíjba mennek, az összes befizetésük kamatokkal növelt összege és a várható élettartam alapján számítják ki a nyugdíjukat.

A számla egyedül arra lenne jó, hogy követni lehetne, hogy mennyi járulékot fizetett be valaki, erről ő maga is értesülhetne. Az egyéni számlák bevezetésére többféle koncepció is létezik: Németországban pontokat gyűjtenek a dolgozók, és az dönti el, mekkora nyugdíjat kapnak, hogy hány euróban határozzák meg adott évben a pontok értékét. Svédországban a gazdaság teljesítményéhez és a folyamatosan változó bérekhez igazítják a nyugdíjakat, így az is előfordulhat, hogy a gazdasági visszaeséskor csökken a nyugdíj.

Negyven évig is húzódhat

A kormány számára is elemzéseket szállító Századvég Gazdaságkutató 2011-ben publikálta Viszkievicz András tanulmányát, amely az egyéni számlák bevezetésének magyarországi lehetőségeit vizsgálta. Ebben azt írta, hogy a párhuzamos működés a régi rendszerben jogosultságot szerző utolsó nemzedék nyugdíjba vonulásáig, vagyis körülbelül 40 évig is eltarthatna. Az elemzés szerint ezzel bonyolódna a nyugdíjak adminisztrációja, és csökkenne a nyugdíjrendszer átláthatósága.

Elvileg az is megoldható lenne, hogy a korábbi jogosultságokat valamilyen szabály alapján átszámítanák, így mindenkinek lenne egy induló összeg vagy pontszám a számláján. Ezzel viszont legalább két gond akad. A tanulmány szerint az állami nyilvántartásban a 80 millió elektronikusan feldolgozott adatsor mellett 53 millió beszkennelt, korábban csak papíron szereplő adatsor is létezik - ezeknek az adatoknak a bevitele hosszadalmas művelet lenne.

A párhuzamosság ráadásul azért is elkerülhetetlennek látszik, mert az egyéni számlákra való teljes átálláshoz 1988 előttről egyáltalán nincs felhasználható adat. Akkor vezették be a személyi jövedelemadót, amelyből tudni lehet, hogy ki mennyit keresett, így azt is, hogy mennyi nyugdíjjárulékot fizetett. Az 1988 előtti béradatok Viszkievicz szerint egyszerűen nem összehasonlíthatók a piacgazdaság bérviszonyaival.

Bár Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi megbízott 2011 elején még 2012 tavaszi indulást ígért, az [origo] tavaly júliusban már megírta, hogy 2015-nél előbb nem tud elindulni a nyugdíjszámlák rendszere. Ezt alátámasztja az is, hogy Rogán Antal szerint ebben a ciklusban már várhatóan nem fognak dönteni a jóváírt nyugdíjvagyon beszámításáról.