Eurómilliárdokba kerülhet Szlovénia kimentése

2013.04.10. 9:07

A szlovén kormány becsléseihez képest jóval magasabb összegre, néhány milliárd euróra lesz szükség a szlovén bankszektor kisegítéséhez - áll az OECD keddi közleményében. A szlovén kormány vezetője és Jose Manuel Barroso határozottan cáfolta, hogy Szlovéniának a tervezett 1 milliárd eurónál nagyobb összeget kéne fordítani a feltőkésítéshez, és nyilatkozatuk szerint továbbra sincs tervben nemzetközi segélycsomag igénylése.

Az OECD tegnapi közleménye szerint a szlovén bankrendszer talpra állításához jóval nagyobb összegekre lesz szükség, mint korábban hitték. A szervezet szerint a korábban becsült 1 milliárd eurót is meghaladhatja az ország bajban lévő bankjainak feltőkésítéséhez szükséges összeg, mivel a szlovén kormány korábban a legkedvezőbb, de idejétmúlt forgatókönyveket vette alapul a számítások esetében - írja a Wall Street Journal.

Egyes elemzők szerint a szlovén GDP 3 százalékának megfelelő 1 milliárd euró helyett akár 3-4 milliárd euróra is szükség lehet a pénzügyi szektor feltőkésítéséhez. Az OECD amiatt is kritizálta a szlovén kormányt, hogy az csak egyetlen tanácsadó cég közreműködését veszi igénybe a nagy bankok hitelportfólióinak kiértékelésekor, ami szembe megy az általános nemzetközi gyakorlattal.

Ez felerősíti azokat a félelmeket, hogy a szlovén bankszektor problémás helyzete miatt Szlovénia lehet a következő ország, mely nemzetközi mentőcsomaghoz folyamodik. A szlovén államkötvények hozamának emelkedése jól tükrözi ezeket a félelmeket, a szlovén államnak már magasabb kamatokat kell fizetnie adósságai után egyes lejáratokon, mint a többi perifériaországnak.

Forrás: [origo]

Az OECD közleményére reagálva Alenka Bratusek, a szlovén kormány vezetője Jose Manuel Barrosoval tartott sajtótájékoztatóján elmondta, továbbra sem tervezik, hogy nemzetközi szervezetekhez fordulnak segélycsomagért. Bratusek közölte, mindent meg fognak tenni, hogy külső segítség nélkül oldják meg a bankok pénzügyi problémáit.

Barroso szintén pozitívan nyilatkozott Szlovéniával kapcsolatban, az EB elnöke szerint az országnak nincs oka segélycsomagot kérni, és nem helyes a szlovén helyzetet a ciprusi válsághoz hasonlítani.

A többségében állami tulajdonú bankszektor a 2008-as válság előtti óriási mértékű, néhol óvatlan hitelezési tevékenysége miatt került bajba, mely meggyengyítette a nagyobb pénzintézetek mérlegét. A három legnagyobb állami tulajdonú bank - melyek együtt az ország bankszektorának két harmadát teszik ki - nagyobb veszteségeket szenved el a nem teljesítő hitelek miatt, ami jelentősen hozzájárult a szlovén gazdaság tavalyi 2,3 százalékos visszaeséséhez is. Egyes elemzések szerint a szlovén bankok nem teljesítő hiteleinek állománya 7 milliárd euró lehet.

A pénzintézetek problémáinak megoldására a ciprusi példához hasonlóan a hatóságok egy rossz bankot kívánnak létrehozni, mely átvenné a nem fizető hiteleket, melyektől a bankok így meg tudnának szabadulni. Ezután a bankszektor könnyebben tudna tőkét emelni és erősíteni tudná hitelezési aktivitását.