Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, de az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem az – mondta ki a Kúria a hétfőn hozott jogegységi határozatában. A banki tájékoztatás minősége is fontos kritérium, ha az nem volt elég világos és érthető, akkor tisztességtelenné válhat egy hitelszerződés. Törvénymódosítás, újrakalkulált elszámolás is jöhet. Sok tízmilliárd a tét.

Hétfőn reggel összeült a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntést hozzon a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így többek között az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról. Az ülést azt követően hívták össze, hogy június 4-én egy konkrét peres ügyben az árfolyamrés alkalmazását tisztességtelennek találta a testület (ez volt Kásler Árpád pere az OTP-vel szemben), illetve hogy tavaly decemberben bizonyos kérdésekben elhalasztották a jogegységi döntés meghozatalát.

A Kúria most négy kérdésre keresett választ:

  • tisztességtelen-e, hogy a devizaalapú hiteleknél a fogyasztók viselik korlátozás nélkül az árfolyamkockázatot,
  • az árfolyamkockázattal kapcsolatos téves banki tájékoztatás miatt lehet-e egy szerződés tisztességtelen (mert nem kellően átlátható),
  • az egyoldalú szerződésmódosítás mikor felel meg az átláthatóság követelményének,
  • az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen szerződési feltétel-e, és ha igen, annak mi a következménye.

Nem világos, nem érthető

Simonné Gombos Katalin, a Polgári Kollégium szóvivője ismertette a döntéseket. Mint mondta, az első és második kérdést összevontan kezelte a kollégium, és a következő határozatot hozta.

Az árfolyamkockázattal kapcsolatban kimondták, hogy ennek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, mert a szerződés lényegi eleme. Vagyis nem tisztességtelen, hogy a devizaalapú hitelek árfolyamváltozásának következményét teljes mértékben a fogyasztó (az adós) viseli. Azt viszont lehet vizsgálni, hogy az ezzel kapcsolatos banki tájékoztatás megfelelő, világos, pontos volt-e: ha nem, akkor tisztességtelen lehet a szerződés. Ennek megállapításához Gombos Katalin szerint zsinórmértékként egy ésszerűen tájékozott, átlagos fogyasztó szintjét kell alapul venni.

Az egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem tisztességtelen – határozott a harmadik nyitott kérdésről a Kúria. Itt azt kell megvizsgálni, hogy az adott szerződések teljesítik-e azokat a kritériumokat, amelyek szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő okok listája egyértelmű, érthető, arányos, átlátható, felmondható, illetve hogy érvényesül-e a szimmetria elve. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha például a külső körülmények kedvezőbben alakulnak, akkor például a kamatok csökkenhetnek is, nemcsak mindig az adós számára kedvezőtlenül változhatnak a kondíciók.) Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője hozzátette, hogy szerinte ez a legnagyobb horderejű döntés, mivel ezek olyan szigorú kritériumok, amelyeknek kevés jelenlegi szerződés felel meg. Vagyis, ha egy konkrét szerződésről kimondja a bíróság, hogy az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen volt, akkor innentől kezdve a megemelt kamat nem érvényes, vagyis a szerződésmódosítás (kamatemelés) előtti kamattal kell újraszámolni a szerződést.

Az utolsó nyitott kérdés az árfolyamrésre, azaz a folyósításkori és a visszafizetéskori - vételi és eladási - árfolyam különbségére vonatkozott. A döntés nem okozott meglepetést. A jogegységi döntés ugyanis a Kásler Árpád kontra OTP perben hozott határozattal összhangban is azt mondja ki, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen. Nem áll mögötte devizaszolgáltatás, ráadásul nem világos és nem érthető. A hitel folyósításakor és a törlesztések beszedésekor alkalmazott két különböző árfolyam helyett a Kúria szerint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos középárfolyama az irányadó, ezt kell alkalmazni.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a most született határozatok a jövőre nézve adnak iránymutatást a bíróságoknak, de visszamenőlegesen nem rendezik a devizahitelesek helyzetét. Ehhez törvényalkotás szükséges – hangsúlyozta Gombos Katalin. Hogy várhatóan mit tartalmazhat majd a visszamenőleges törvénykezés, azt egyelőre nem látni pontosan, elméletileg több irány elképzelhető. Az árfolyamréssel kapcsolatban viszonylag tiszta a helyzet: törvényben ki lehet mondani, hogy minden devizaalapú kölcsönszerződést alakítsanak át a bankok úgy, hogy a vételi és az eladási árfolyam helyett a jegybank középárfolyamát vegyék bele a szerződésbe. Az egyoldalú szerződésmódosításoknál már sokkal nehezebb a helyzet, hiszen ott nehéz egységesen rámutatni a tisztességtelenséget okozó pontokra. Wellmann György szerint mindenesetre a bankok is léphetnek a Kúria döntése nyomán, és önként is átszámolhatják a szerződéseket, majd elszámolhatnak az ügyfelekkel.

Miért fontos a Kúria döntése?

A jogegységi döntésnek azért van jelentősége, mert kötelező a magyar bíróságokra nézve, tehát a folyamatban lévő, illetve a jövőben indított peres ügyek már a Kúria határozatával összhangban fognak lezárulni. Egészen kivételes esetekben, erős indoklással a bíróságok eltérhetnek tőle, de vélhetően nem ez lesz a jellemző.

Mivel az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványára válaszul kimondta, hogy a korábban megkötött szerződések törvénnyel módosíthatók, várható, hogy a kormány a Kúria határozatának megfelelő jogszabályban próbálja meg rendezni a devizahitelesek ügyét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete arról beszélt, hogy a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését. Erről bővebben itt olvashat.