Christine Lagarde IMF-igazgató a luxemburgi pénzügyminiszterrel való találkozása után nyilatkozott a BBC-nek. Mint mondta, reméli, hogy Görögország július 1-jéig elfogadja a valutaalap feltételeit, azonban kitart amellett, hogy az ország nem kap több haladékot. Ha a hónap végéig nem kezdik meg a tartozásaik visszafizetését, nem kapnak további kölcsönöket, és az állam kénytelen lesz csődöt jelenteni.
Nemrég Angela Merkel a Bundestagban azt mondta, még elképzelhetőnek tartja, hogy sikerül megállapodniuk a görögökkel. Görögországnak három hitelezővel kellene megállapodnia: az EU-val, az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal.
Merkel hozzátette: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, de ez csak úgy lehetséges, ha a kormány reformokat (megszorító intézkedéseket) vezet be. Erre egyébként februárban már ígéretet tett Alekszisz Ciprasz kormánya, de a reformok végrehajtásával adósok maradtak.
A BBC szerint három lehetőség várhat most Görögországra. Az első lehetséges forgatókönyv az államcsőd. Ha ez megtörténik, az Európai Központi Bank "kihúzza a dugót" a görög bankrendszerből, vagyis felfüggeszti a likviditási gondokkal küszködő görög bankok pénzelését. Ez rövidesen ahhoz vezetne, hogy a számlatulajdonosok megrohannák a bankokat, hogy kimenekítsék a pénzüket. Ezért az euró súlyos inflációját elkerülendő a többi tagállam kirakná Görögországot az eurózónából.
A második lehetőség az, hogy az utolsó pillanatban sikerül megegyezni a hitelezőkkel, és marad a görög euró. A BBC szerzője azt is elképzelhetőnek tartja, hogy, bár nem sikerül megegyezni, Görögország mégis kap valamilyen haladékot (ez a gyakorlatban az adósság részleges elengedését jelentené), és megtarthatja az eurót.