Szárnyalnak az európai unikornisok

Red Bull Air Race, műrepülés

Noha a startupok kapcsán legtöbbször az amerikai Szilícium-völgy áll a figyelem középpontjában, az európai vállalatok egyre magasabbra törnek. Egy friss kutatás megvizsgálta, mi áll az európai sikertörténetek hátterében, és arra jutott, egyre nagyobb figyelmet kell szentelni az öreg kontinens innovációinak.

Az európai startupok világuralomra törhetnek. A francia technológiai szektor például még sosem volt ilyen jó formában, amit jól mutatnak a friss IPO (tőzsdei bevezetések) bejelentések, valamint az elmúlt 3 hónap jelentős tőkebeáramlása – a hazánkban is ismert BlaBlaCar például 200 millió dollárt kapott.

Ezen felbuzdulva a TechCrunch elemzője megvizsgálta a több mint 100 millió eurós piaci értékkel rendelkező, 1996 után alapított európai startupokat. Csak a számokat tekintve az látszik, hogy 56 olyan cég van, amely értékeltsége meghaladja az 500 millió eurót, és ezek között 42 „unikornisnak” számít, vagyis legalább 1 milliárd euróra értékeli a piac.

Újítások a sikerek mögött

Érdekesebb azonban a mód, ahogy ezek az európai társaságok az élre törtek. Régóta él az a hit, hogy az innováció elsősorban a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kötődik. A tanulmány viszont arra jutott, hogy

a vizsgált startupok sikere mögött sokkal inkább az üzleti modellek megújítása áll.

A vizsgált vállalatok 63 százaléka ugyanis valamilyen szolgáltatásban végrehajtott innováción alapul, míg csupán 37 százalékukra jellemző a technológiai újítás.

A Spotify vagy az éppen IPO-t bejelentő Deezer például nem állt elő új tömörítési formátummal, hanem „egyszerűen” csak megújította a zeneterjesztést. Az Asos sikere pedig szintén nem valamilyen technológiai innovációban rejlik, hanem abban, hogy új módot talált a piacra jutáshoz a ruha eladóknak.

Forrás: DADO RUVIC/REUTERS

A fogyasztók vonzereje

Jóllehet elsőre az tűnne logikusnak, ha a sikerre törő vállalatok arra törekednének, hogy az úgynevezett B2B (Business-to-Business) modellt alkalmazva, közvetlenül más társaságoknak adják el a termékeiket, hiszen a nagy cégek racionális vásárlóknak tűnhetnek, és talán könnyebb is kitalálni, hogy pontosan mik az igényeik. Mindazonáltal a helyzet az, hogy

az európai sikersztorik 76 százaléka mögött a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolatra épülő modell (Business-to-Consumer, B2C) áll

– gondoljunk csak a Shazam vagy a Skype példájára.

Az elemzés szerint ennek hátterében alapvetően két ok húzódik meg. Egyrészt a vállalati világban érzékelhető egy erőteljes kockázatkerülés, vagyis Európában nem túl könnyű innovatív termékeket és szolgáltatásokat eladni nagy cégeknek.

Másrészt kettős előnyei is van a B2C modellnek. Egyrészt a hálózati hatások előidézése, másrészt pedig a fogyasztók közvetlen igényeinek megfelelő fejlesztések lehetősége.

A középkorúak bulija

A kutatás mindemellett azzal is foglalkozott, hogy kik állnak az egyes sikertörténetek mögött. Az alapítók életrajzait tekintve az látszik, hogy

a 100 milliónál többet érő startupok alapítóinak átlagéletkora 32 év.

Emellett kitűnik, hogy az alapítók általában 2-4 év munkatapasztalattal a hátuk mögött kezdenek bele a startupba, és ez a tapasztalat általában vállalkozói. Ezt erősíti, hogy a vizsgált vállalatok 61 százaléka mögött áll legalább egy olyan ember, aki már rutinos vállalkozó.

Az Apple és más nagyágyú cégek szívesen csipegetnek új startup cégekből Forrás: www.macworld.com

A vizsgálatok szerint a startup lét végét az esetek 56 százalékában a vállalat értékesítése jelenti, de a 44 százalékos IPO-arány (a hazai vagy az amerikai piacon) igen szépnek tekinthető. Érdekes megfigyelni, hogy az értékesítések esetében a legtöbben az „új gazdaság” olyan szereplőihez kerülnek, mint az Apple, az Amazon, a Facebook, a Google, a Groupon, a Microsoft, a TripAdvisor vagy a Yahoo. A „hagyományos gazdaság” területéről a média (különösen az Axel Springer), a bank- és a biztosítási szektor a legaktívabb.

Mindez pedig összességében azt jelenti, hogy bár az európai környezet igencsak speciális, semmiképpen sem szabad elfelejteni, hogy az öreg kontinens egyre vibrálóbb innovációs környezettel bír.