A speciálisan a Quaestorra szabott törvényjavaslat értelmében, amit a Beva nem biztosít (például a 20 ezer euró fölötti összeg, illetve a valódi Quaestor Hrurira kötvényekkel rendelkezők), azon összegek kifizetésére létrehozzák a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját. Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora lesz az alap tényleges kártalanítási kötelezettsége, de ezen a ponton fognak beszállni a befektetési szolgáltatók (bankok, alapkezelők, brókercégek) az összeg előteremtésébe.
Nézzük, hogy mi a konkrét javaslat!
A fenti igényekből fakadó kártalanítási igények kerülnének bele a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába, mely aztán teljesíteni fogja a kifizetési igényeket. A kárrendezésre a követelés pénznemében fog sor kerülni, ráadásul mentes lesz minden közteherfizetési kötelezettség alól.
Így gyakorlatilag az összes, kb. 32 ezer Quaestor-károsult pénzéhez juthat (talán 73 esetben haladja meg a kárigény a 100 ezer eurót). Mindent figyelembe véve így minden károsult jól jár, mivel egy pereskedési vagy felszámolási folyamat során az ügyfelek megtérülése jóval kisebb lehetne.
A felálló alap irányátását a Beva igazgatósága végzi, a végrehajtó szervezet pedig a Beva munkaszervezete lesz.
Ezentúl a Magyar Nemzet szombati kiadásában Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy a következő évtől összesen 20 milliárd forinttal emelkedik az OBA és a Beva díjbevétele, amely így eléri majd a 35 milliárd forintot. Ebből finanszírozható az OBA esetén a DRB-bankcsoport, a Beva esetében pedig a Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír és a Quaestor ügyfeleinek kártalanítása. Igaz, ez az összeg még nem tartalmazza a 'Quaestor-törvény' miatt megemelkedő kiadásokat, tudniillik, a Quaestor-ügyfeleket 20 ezer helyett 100 ezer euróig kártalanítsák. A 20 milliárd forint éves pluszteher tovább emelkedhet.
Investor.hu vélemény
Úgy tudni, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még egyeztetni fog a bankokkal a részletekről, mindenesetre az látszik, hogy a poltikai döntés létrejött és a benyújtott törvényjavaslatot meg is fogja szavazni az Országgyűlés. Ezek alapján egyértelmű, hogy a csalásokban részt nem vevő, tisztességesen működő pénzügyi szektornak kell állni a számlát, nekik kell átvállalni minden olyan múltbeli kockázatot, amelyet az ügyfelek vagy tudtak vagy nem tudtak, mindenesetre egyértelműen szerepelt minden a kibocsátási tájékoztatókban. A kártérítési terheket most szétosztva, akár 10 évre elnyújtva a többi befektetési szolgáltatónak kell majd állni, ráadásul úgy, hogy senkinek fogalma sem lehet arról, hogy a Quaestor-vagyon értékesítéséből milyen megtérülés lehet. Így akárhogy is nézzük a dolgot, a pénzügyi helytállás is vélhetően szét fog terjedni a rendszeren, tehát végső soron a bank- és értékpapírszámlával rendelkező ügyfelek, illetve az adófizető polgárok fogják ezt majd megérezni a zsebükön.