A világ középmezőnyébe csúszott vissza a magyar reáloktatás

2015.05.13. 13:25

A világ középmezőnyében van Magyarország matematikai és természettudományos ismeretek terén, szinte teljes Nyugat-Európa és több régiós ország is előttünk végzett. A lista első öt helyén csak ázsiai országokat találunk.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétette eddigi legátfogóbb felmérését, amelyben 74 ország 15 éveseinek eredményeit vizsgálták matematikából és más természettudományos tantárgyakból. A kutatók úgy vélik, a számok nemcsak az egyes országok oktatási rendszeréről árulnak el sokat, de erős az összefüggés az oktatási eredmények és az adott ország gazdasági kilátásai között is.

Ázsia az élen

Emiatt kevéssé meglepő, hogy a listát feltörekvő ázsiai országok vezetik: az első helyre Szingapúr került, őket követi Hongkong, Dél-Korea, valamint Japán és Tajvan, megosztva a negyedik és az ötödik helyen. (Kínát nem vizsgálták, de a PISA-eredmények alapján

 Az Európai országok közül Finnország érte el a legjobb eredményt, ezzel a hatodik helyre került, őket követi Észtország, Svájc és Hollandia.

Felhőkarcolók Szingapúrban: az OECD adatai szeirnt az ázsiai államban a legszínvonalasabb a természettudományos oktatásForrás: Origo

A poroszos és a liberális modell is működhet

A listán előkelő helyezést elért európai országokra mind jellemző az innovatív oktatási rendszer. Hollandiában például sok általános iskolában nincs házi feladat, az órarendet a tanárok az osztállyal együtt osztják be, nagyon komolyan veszik azonban a nyelvoktatást.

Finnországban korábban is elterjedt volt a hagyományos tantárgyakat vegyítő, témaalapú oktatás, idén pedig egy egészen átfogó reformot készítettek elő, amely során teljesen eltörölnék a tantárgyakat. Helyettük a mindennapi élethez és egyes munkakörökhöz kapcsolódó kurzusokat tartanának, ilyen lenne például egy turisztikai-üzleti ismeretekkel foglalkozó óra, amely gyakorlati matematikai és nyelvi készségek fejlesztéséről szólna.

Egyenruhás diákok Kínában: a poroszos és a kebésbé szigorú oktatási modell is működhetForrás: AFP/Fred Dufour

Az ázsiai országokban ezzel szemben éppen a poroszos oktatás jellemző. Andreas Schleicher, OECD oktatásügyi igazgatója szerint pont ez a sikerük titka. „Amint belépünk egy ázsiai osztályterembe, egyből látható, hogy a tanárok minden diáktól a lehető legjobb teljesítményt várják el. Szigorú fegyelmet, koncentrációt és összeszedettséget várnak el” – mondta Schleicher a BBC-nek. Szerinte az ázsiai siker másik oka, hogy ezek az országok sikeresen csábítják a legjobb külföldi tanárokat az iskoláikba – már csak azért is, mert egy ilyen rendszer kihívást is jelent. Emiatt, mint mondta, rendkívül sok diák jut egészen magas színvonalú oktatáshoz.

Romló magyar eredmények

Magyarország a globális listán a harminckettedik, ez alapján a globális átlagnál valamivel színvonalasabb az oktatási rendszerünk. A régióból megelőzzük például Horvátországot (36.), Szlovákiát (37.), Szerbiát és Romániát (42. és 44.). Jóval előttünk van azonban a legtöbb nyugat-európai állam, valamint Lengyelország, Ausztria, Csehország és Szlovénia is. Szintén leelőzött minket a három balti állam, közülük Észtország a világ élmezőnyébe került, Finnország mögött a hetedikek a listán.

Matekérettségi: nincs az élmezőnyban a magyar oktatásForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az eredmények nem sokban különböznek a legutóbbi, 2012-es PISA-teszt eredményeitől. Magyarország ekkor is a 32. helyen végezett, igaz, 44 ország közül, és ekkor is a szingapúri, koreai, japán és kínai diákok teljesítettek legjobban. Magyarország PISA-eredményei az utóbbi években súlyosan romlottak, 2009-ben még a 26. helyen végeztünk.

Svédország mégnagyobbat bukott

Sokkal rosszabbul teljesített Svédország is, akik csak a 35.-ek lettek, utolsók a skandináv országok közül (Dánia a 22., Norvégia a 25. helyen végzett). Nemrég az OECD külön tanulmányban figyelmeztette Svédországot, hogy alapjaiban reformálja meg oktatási rendszerét és a tanárképzést. A svéd tanulók a 90’-es és 2000-es években még az elsők között végeztek az alapkészségeket mérő PISA-teszteken.

Az eredmények az ekkoriban bevezetett oktatási reformok után kezdtek romlani, ekkor az állam közpénzből kezdte finanszírozni a magánkézben levő iskolákat is – Andreas Schleicher szerint nem megfelelő szempontok alapján. „Az iskolák már nem abban versenyeztek, hogy a legszínvonalasabb oktatást nyújtsák, hanem, hogy melyik iskolaépület a legszebb” – mondta egy Stockholmban tartott konferencián.

Svéd általános iskola: nem elég a modern épületForrás: virtualschoolsandcolleges.com

Ennél tartósabbak a problémák az Egyesült Államok oktatási rendszerével: az ország hosszú ideje rosszul teljesít a PISA-teszteken, a mostani listán a 28. lett. A korábbi PISA-tesztekhez képest a legtöbbet Vietnám eredményei javultak, ők a mostani listán a 12. helyre kerültek.

Jó befektetés az oktatás

Az oktatási eredmények az OECD szerint nagyban befolyásolják egy-egy ország növekedési kilátásait: a felméréseken jobban szereplő országok rendre komoly GDP-növekedést is elkönyvelhetnek. A BBC által idézett szakértők szerint például ha a mostani listán utolsóként szereplő Ghána az oktatás terén elérné az OECD-átlagot, pár évtizeden belül a mostani GDP 38-szorosára növekedne a gazdasága – legalábbis a globális statisztikákat alapul véve.