Egyelőre hiába perelt az állam Kishantos miatt

2015.11.10. 13:50

Tárgyalás nélkül felfüggesztette a bíróság azt a pert, amit a magyar állam indított a volt kishantosi mintagazdaság üzemeltetője és a Greenpeace ellen. Az állam kártérítésért perelte a két társaságot, mert földbérlettől esett el, amikor akadályozták, hogy az új bérlők használatba vegyék a kishantosi földeket, ráadásul őrzővédő céget kellett megbízni a terület védelmével.

Érdemi tárgyalás nélkül függesztette fel november 10-én, kedden a bíróság a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen indított pert.

Kártérítésért perelt az állam 

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a magyar állam azért indított kártérítési pert a két szervezet ellen, hogy azok térítsék meg a haszonbérleti díjkiesést. A kiesés abból adódott, hogy a két szervezet akadályozta az új földbérlők birtokba lépését. Ezzel pedig haszonbérleti díjtól esett el az NFA, miközben a birtokvédelem biztosítására magán őrzővédő szolgáltatást kellett igénybe venni.

A kártérítés együttes összegét az állam 14 millió forintban jelölte meg.

Nem szüntették meg, csak felfüggesztették 

A bíróság a keresetlevél ismertetésekor kitért arra, hogy a magyar állam azért indított a pert kártérítési jogcímen, hogy megkapja a haszonbérlet díjból elmaradt mintegy 4,9 millió forintot, valamint kérje a birtokvédelem miatt alkalmazott őrzővédő szolgálat alkalmazásának költségeként felmerülő mintegy 9,1 millió forint megtérítését, a két szervezet jogellenes magatartása miatt.

A Központ és a Greenpeace elsődlegesen a per megszüntetését kérték a bíróságtól, másodlagosan pedig a per felfüggesztését. Az elsődleges indítványt a bíróság elutasította, a másodlagos indítványnak az ügyet érintő, már folyamatban lévő perek miatt helyt adott. Mindkét alperes azzal védekezett, hogy nem tanúsított jogellenes magatartást.

Évek óta húzódik 

A Kishantos-ügyben már régóta pereskedik egymással az állam és a kishantosi Vidékfejlesztési Központ. Kishantoson a Központ 1992 és 2013 tavasza között bio-mintagazdaságot üzemeltetett az államtól bérelt földön. 2013 elején a Nemzeti Földalapkezelő a 452 hektárnyi földterületet más vállalkozóknak adta bérbe.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földügyekért felelős államtitkára azt mondta, a Központ nem fizette a bérleti díjat, és elmaradt több vállalt fejlesztéssel. A Központ és a Greenpeace szerint a Földalapkezelő szabálytalanságokat követett el, amikor új bérlőknek adta a területet. 2014 tavaszán az új bérlők elkezdték a terület beszántását, ezt a Központ szimpatizánsai és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni.

A Greenpeace aktivistái is tiltakoztak a mintagazdaság beszántása ellenForrás: MTI/Koppan Viktor

Már több pert megnyertek 

Az ügyben már több ítélet született. 2015 közepén a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ keresetének. A Központ további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

Szintén pert nyert a Központ másodfokon a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen: a jogerős ítélet kimondta, hogy Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár félrevezette a magyar közvéleményt Kishantos ügyében. Az indoklás szerint Kishantosnak soha nem volt bérletidíj-elmaradása, nem igaz, hogy megkárosította az államot, és olyan fejlesztéseket sem vállalt, amit nem teljesített. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK