Kijózanító pofont kaptak a tőzsdék

box Kína küzdelem hangulat
In this picture taken on July 18, 2015, China's "IK" Yang Lian Hui competes against Argentina's Cesar Cuenca during their International Boxing Federation (IBF) junior welterweight world title at the Venetian's Cotai Arena in Macau. AFP PHOTO / ANTHONY WALLACE
Vágólapra másolva!
Hidegzuhanyként hatott a piacokra, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén a felfokozott várakozásokkal szemben „alulteljesített.” Mindazonáltal az EKB ezzel azt is jelezte, hogy a piaci szereplők nem támaszkodhatnak egyedül az eurójegybankra. Mi több, az EKB döntése arra utal, hogy a központi bank maga sem szeretné túlságosan nagy mértékben kiszolgáltatni politikáját a piaci várakozásoknak. 
Vágólapra másolva!

Az Európai Központi Bank és a piacok barátsága nem feltétlenül örök barátság – foglalja össze a tegnapi események tanulságait a Bloombergen megjelent publicisztikájában Mohamed El-Erian, az Allianz vezető közgazdasági tanácsadója.

Noha a részvényárfolyamok tegnapi több százalékos zuhanását és az euró 2009 óta nem látott nagyságú napon belüli mozgását (az EUR/USD kurzusa az 1,0550-es szint közeléből 1,0975-ig emelkedett csütörtök késő estig) sokan az EKB gyenge kommunikációjának, és mindenekelőtt a várakozások alulteljesítésének tudják be, El-Erian szerint egy sokkal fontosabb jelenség húzódik a háttérben.

Az EUR/USD árfolyammozgása az elmúlt 4 hónapban, és az EKB-döntés utáni reakció Forrás: Investing.com, Investor.hu

Túlfűtött várakozások

Az történt ugyanis, hogy a piac már egy ideje Draghi jegybankelnök kommunikációja alapján lényegében beárazta, hogy az EKB decemberben tovább enyhít a monetáris politikáján. Elsősorban arra számítottak a befektetők, hogy tovább vágnak a betéti kamaton, illetve valamilyen mértékben kiterjesztik az eszközvásárlási programot – lehetőleg a keretösszegen is emelve.

Az EKB 10 bázisponttal valóban csökkentette a betéti kamatrátát (mínusz 0,3 százalékra), majd bejelentették, hogy az eszközvásárlási programot 2017 márciusáig meghosszabbították az eddigi 2016. szeptemberi időponthoz képest. A havi vásárlási keret továbbra is 60 milliárd, viszont bővítik a vásárolható értékpapírok körét. Meg kell jegyezni, hogy az EKB egyébként sem volt könnyű helyzetben. Már a döntés előtt felmerült ugyanis, hogy a piaci reakciók tekintetében kijöhet-e jól az eurójegybank a döntésből, mivel a piac egyre inkább beárazta a lazítást, és kérdéses volt, hogy Draghi mennyiben tudja hozni a várakozásokat, illetve van-e tere túlteljesíteni azokat.

Gyakorlatilag kódolva volt a csalódás,

a döntés utáni mozgásokból pedig élesen kitűnik, hogy a piac túlságosan is bízott az euró-shortokban, azaz a közös valuta tovább esésében (pláne, hogy az amerikai Fed részéről pedig kamatemelést várnak).

Nincs örök barátság

Végül az EKB érdekeset húzott az alulteljesítéssel, azonban ez jelként is értelmezhető a piacok számára. Ahogy El-Erian is hangsúlyozza, a jegybank lépése és kommunikációja arra utalt, hogy

az EKB tisztában van azzal, hogy minél inkább igyekszik megfelelni a piaci várakozásoknak, annál inkább erősíti az egészségtelen befektetői függőséget

a központi bank laza monetáris politikájától.

Ráadásul a sajtótájékoztatója során a jegybankelnök arra is hangsúlyosan utalt, hogy nem lehet megspórolni a tagállamok strukturális reformjait és a megfelelő fiskális intézkedéseket az euróövezet talpra állásához.

Talán az EKB is elkezd ésszel játszani? - A képen Mohamed A. El-Erian, az Allianz vezető közgazdasági tanácsadója Forrás: REUTERS/© Fred Prouser / Reuters

Héják és befektetők

Amellett tehát, hogy Draghi csütörtökön hidegvízzel nyakon öntötte az euró shortolókat, a döntés sokkal inkább hosszabb távon izgalmas, amennyiben a piac kapott egy jelzést, hogy nem támaszkodhat kizárólag a jegybank által pumpált likvid tőkére. Másrészt az sem mellékes, hogy mindez az EKB-n belüli héják (akik a szigorúbb politikát pártolják) pozíciójának erősödésére is utalhat, akiket elsősorban Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke vezet.

Weidmann a német Bildnek adott interjújában le is szögezte, hogy nem volt szükséges további lazítás, és magabiztos az eurózóna gazdasági jövőjével kapcsolatban – írja a CNBC. A Bundesbank emellett közleményben jelezte, hogy

az elnök szerint az infláció olyan irányba tart, amely megfelel az árstabilitási céloknak.

Ennek ellenére szinte érthetetlen, hogy az EKB miért tart még mindig ennyire a deflációtól. Az olaj- és egyéb nyersanyagárak nagy esése miatti bázishatások szépen kiárazódnak, az eurózóna maginflációja is már emelkedésben van (jelenleg 1 százalékon tartózkodik, ami idei csúcs), és más - az infláció szempontjából fontos - komponensek is szépen emelkednek.

Miután pedig a piacok kezdeti reakciói kifutnak, a figyelem ismét az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed felé fordulhat, amelytől sokan a kamatemelési ciklus beindítását várják decemberben. Főleg, hogy Janet Yellen, a Fed elnöke a héten kétszer is megerősítette, hogy pozitívan látja az amerikai gazdaság állapotát. Az pedig, hogy az EKB nem gyengítette tovább az eurót a dollárral szemben, újabb lökést adhat a Fednek a kamatemeléshez.