„Hát persze, már megint azok járnak jól, akik nem fizetnek rendesen. Mi meg tejelhetünk helyettük is!” – háborodott fel a budapesti Rózsa utca egyik társasházában egy lakó azon, hogy év eleje óta
a közös képviselők nehezebben terhelhetnek jelzálogot
azokra a lakásokra, amelyek tulajdonosai elmaradtak a közös költséggel.
2016 előtt a közös képviselők (és az intézőbizottságok elnökei) minden további nélkül jelzálogot jegyezhettek be a háromhavi közös költséggel elmaradt lakók ingatlanjára, ha erre a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazta őket. Ha nem, akkor a lakógyűlés rendelhette el a jelzálog bejegyzését, a gyűlésen a hátralékos lakó nem szavazhatott.
Másra nem volt szükség, a jelzálogot ráadásul háromhavonta újra és újra be lehetett jegyeztetni a földhivatalnál az újabb elmaradások fejében. Az egészet addig lehetett folytatni, amíg az érintett nem fizetett, akkor a közös képviselőnek nyolc napon belül ki kellett adnia az engedélyt a jelzálog törléséhez. (A bejegyzést és a törlési engedélyt közokiratba vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kellett foglalni.)
Az év eleje óta a közös képviselő már nem jegyeztethet be jelzálogot, csak akkor, ha a hátralékról van valamilyen okirata, jogerős fizetési meghagyása vagy bírósági ítélete. De a hátralékos lakó nyilatkozata is megteszi, amiben elismeri, hogy elmaradt a közös költséggel.
Egyszóval a közös képviselőnek igazolnia kell, hogy a lakó tartozik,
az igazolás beszerzése pedig idő és pluszmunka ahhoz képest, amíg nem kellett igazolás. A fenti procedúra amúgy nem változott.
A szigorításra azért volt szükség, mert nem volt igazságos, hogy
a közös képviselő gyakorlatilag önhatalmúlag bármelyik lakó ingatlanjára jelzálogot jegyeztethetett be,
indokolta a jogszabály-módosítást a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az Origónak.
A szigorítás előtt
nem vizsgálta felül senki,
hogy a jelzálog bejegyzését jogszerűen kezdeményezte-e a közös képviselő (a földhivatal csak regisztrál, nem vizsgálódik), arról nem beszélve, hogy az összeg megfelelt-e a valóságnak. Márpedig a közös képviselő akár tévedhet is.
Ráadásul a jelzálog rontja az ingatlan forgalomképességét, ezért nem igazságos egy tartozást mindenféle vizsgálat nélkül ráterhelni.
A tárca szerint az elektronikus fizetési meghagyás bevezetése óta sokkal gyorsabban be lehet hajtani a követeléseket, a mostani szigorítás nem lassítja jelentősen a folyamatot.
Ha egy ügy bíróságra kerül, az azt jelzi, hogy valami nem egyértelmű,
vita van, indokolt, hogy a lakásra ne kerüljön jelzálog, amíg a bíróság nem dönt. A hátralék fedezetéül az ingatlan akkor is ott van, ha (még épp) nincs ráterhelve a jelzálog, érvelt az FM.
A hátralékok behajtása tényleg nem lett sokkal nehezebb, picit lassult a folyamat, de nem vészesen, mondta az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. A fizetési meghagyás valóban drasztikusan felgyorsította az ügyeket. 2009 előtt 2-3 évbe telt, mire jogerős végzést kapott egy közös képviselő, ennyi idő alatt már könnyen el lehetett adni egy lakást.
A fizetési meghagyás
A fizetési meghagyás sokkal gyorsabb, mint egy polgári peres eljárás. A közjegyzőnél kell benyújtani, aki felszólítja az adóst arra, hogy fizessen. A felszólításról kétszer kell értesítést kiküldeni. Ha az adós 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást (esetleg a felszólítást át sem veszi), akkor a meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható bírósági határozatnak minősül, mint egy polgári peres jogerős ítélet. Ha a kötelezett ellentmondást terjeszt elő, akkor az ügy perré alakul.Igaz, ha egy hátralékos lakó perre akarja vinni az ügyet, most is megteheti, ha tiltakozik a fizetési meghagyás ellen.
Általában amúgy sem a kis adósokkal van a baj, mondta Kaplonyi György. Ők hamar kibuknak, és fizetnek. A problémát a nagy adósok jelentik, akik néha milliós hátralékokat halmoznak fel. A miattuk kieső közös költséget a ház csak a felújítási keretből pótolhatja,
előfordul, hogy felújításra egy forint sem marad a hátralékosok miatt.
Egy 60 lakásos társasházban általában egy-két olyan lakó van, aki rendszeresen és nagyobb összeggel tartozik, mondta az MTOSZSZ elnöke. A rosszabb házakban az arány már 10 százalék körül mozog, ezekben különösen fontos, hogy a ház be tudja hajtani a tartozásokat, és néha a felújításokra is jusson pénz.