Átalakulóban az offshore világ

A panamai offshore-botrány sokaknak okoz fejfájást, és akár szigorúbb szabályozások is jöhetnek, de az adóelkerülési technikákat szinte biztosan nem fogja felszámolni. Mindazonáltal az egzotikus szigetek felől sokkal inkább a fejlett országok irányába tolhatja a tőkét, amely igyekszik elmenekülni a hatóságok elől.

Az alacsony vállalati adórátákkal rendelkező fejlett gazdaságok profitálhatnak leginkább a nemrég kirobbant offshore-botrányból, ahogy feltehetően egyre többen rettennek majd el a korábban népszerű egzotikus államoktól – írja elemzésében Matthew Lynn, a MarketWatch publicistája.

Noha eddig már olyan nevek is reflektorfénybe kerültek, mint David Cameron brit miniszterelnök és Vlagyimir Putyin, sőt az izlandi kormányfő le is mondott, gazdasági szempontból lesznek nyertesei a kiszivárogatásnak. Az olyan népszerű offshore paradicsomok, mint a Bahamák vagy a Kajmán-szigetek ugyanis veszíthetnek a népszerűségükből, míg Írország, Svájc vagy Nagy-Britannia az alacsony adókulcsok következtében divatosabbá válhatnak.

Titkok és szabályok

Mindemellett már meg is jelentek a szigorúbb szabályozásokért kiáltó hangok. Németországban például szinte azonnal felvetették, hogy erősebben kellene korlátozni a külföldi számlákat. A gond viszont az, hogy a legtöbb helyen

nem a puszta jogszabályokkal van a probléma

– hangsúlyozza az elemzés. Az országok többségében ugyanis mindig is legális volt ott tartani a pénzt, ahol a tulajdonos csak akarja, amennyiben megfizeti a szükséges hazai adókat. Ami igazán számít, az a kitettség, és az offshore központok eddigi legnagyobb előnye a titoktartás volt – éppen az, ami most elszállt.

Panama és más egzotikus államok veszíthetnek a népszerűségükből Forrás: AFP/Rodrigo Arangua

A kérdés tehát az, hogy hova megy majd a pénz a jövőben, de az sem mellékes, hogy mennyi pénzről beszélünk. A közgazdász, Gabriel Zucman könyvében (The Hidden Wealth of Nations) tavaly úgy számolt, hogy mintegy

7,6 ezermilliárd dollárnyi tőkéről van szó.

Az összeg persze – éppen rejtett jellege miatt – nehezen igazolható, de ha csak megközelítőleg helytálló, már akkor is hatalmas pénzekről van szó.

Vonzó célpontok

Nem logikus azt feltételezni, hogy mindez a tőke a botrány után egyszerűen hazatér – mondja Lynn. Sokkal inkább olyan helyeket vehet célba, ahol bár a vállalati adókulcsok alacsonyak, mégis sokkal nagyobb az átláthatóság és szigorúbbak a törvények.

Ennek értelmében néhány kis ország is izgalmas célpont lehet. Macedónia például csupán 10 százalékos, míg Montenegró 9 százalékos vállalati adórátával bír. Mindazonáltal – figyelmeztet az elemzés – kicsi a valószínűsége, hogy túlságosan nagy pénzek áramolnának ezen kicsi és a befektetők számára bizonytalan környezettel rendelkező országokba.

A híres svájci titoktartásnak vége, de az ország még így is vonzó célpont lehet Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Sokkal életszerűbb, hogy a tőke inkább

a nagyobb és ismertebb célországokat választja.

Hongkong például vonzó lehet a maga 16,5 százalékos rátájával, noha Kína manapság nem tűnik a biztos háttér tökéletes megtestesítőjének. Igazán izgalmas lehet azonban Írország, ahol már évek óta 12,5 százalékos az adókulcs. Svájc helyzete már problematikusabb, mivel a legendás svájci titoktartás időszakának lényegében vége, de a kevesebb mint 18 százalékos vállalati adóráta nem jelent túl nagy terhet.

Egy izgalmas sziget

A legizgalmasabb azonban egy igazi óriás, Nagy-Britannia lehet, amely igen agresszíven csökkenti a vállalati adókat – emeli ki Lynn. Jelenleg 20 százalékos a ráta, de a tervek szerint a következő néhány évben lemehet 17 százalékra is. Ráadásul

London minden milliárdos számára tökéletes infrastrukturális hátteret biztosíthat.

Éppen ezért – zárul az elemzés – a botrány következtében jelentős mennyiségű tőke mozdulhat meg a következő időszakban. Mindebből pedig igen sok köthet ki olyan helyeken, mint Dublin, Genf vagy London, miközben a régi nagy legendák, mint a Kajmán-szigetek vagy Panamaváros népszerűsége igencsak veszíthet az erejéből.