Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar gazdaság sikeréhez szükség van a jól működő tőzsdére – hangsúlyozta Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tőzsdetanácsának elnöke (egyben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke). A BÉT igazgatósága által elfogadott ötéves stratégia célja egy olyan
átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program megvalósítása,
amelynek eredményeként a tőzsde hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és versenyképessége javításához közép- és hosszú távon – tette hozzá.
A stratégia megvalósítását a BÉT a kormány támogatásával kívánja végrehajtani, így tárgyalásokat kezdeményezett a nemzeti tőzsde fejlesztésének lehetőségeiről. Ezek az egyeztetések azonban a Nemzetgazdasági Minisztériummal még folynak, így azokra a kérdésekre, hogy milyen ösztönzők segíthetik majd a piac fejlesztését a tőzsde menedzsmentje még nem tudott válaszolni.
A tőkepiac fejlesztésének aktualitásáról szólva Nagy Márton kiemelte, hogy a 2019-2020 közötti időszak kritikus lesz a vállalkozások forráshoz jutásának kérdésében. Ekkorra az uniós források kifutnak, a jegybank visszavonul a vállalati hitelezés támogatásából, s – lévén a kormány a nullszaldós költségvetés elérésére törekszik – egyéb kormányzati programok sem várhatók. Egyre inkább
a piaci eszközök felé kell fordulnia a cégeknek, amelyben egy jól működő tőkepiacnak fontos szerepe lehet.
A BÉT fejlettsége jelenleg az elnök szerint igen alacsony: a tőzsdei kapitalizáció (a bevezetett részvények aktuális árfolyamon számított piaci értéke) a magyar gazdaság által megtermelt javak éves összértékének (GDP) mindössze a 18 százalékát éri el. A BÉT új stratégiájában kitűzött célok alapján ez az évtized végére 30 százalékra nő. E szint elérése a Nagy Márton által ismertetettek szerint a reál GDP-növekedéséhez 0,2-0,3 százalékpontos többletbővüléssel járulhat hozzá.
A stratégia megvalósításáról már Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója számolt be. Ennek részeként kínálati oldal erősítése érdekében évente legalább 5 részvényt, vagy vállalati kötvényt szeretnének bevezetni piacra. Ezt segíti majd, hogy megerősítik a BÉT a tőzsdeérett cégek piaci megjelenését segítő tevékenységét. A tőzsdei jelenlét előszobájaként emlegetett tőzsdeképes cégek klubjába 50 vállalkozást kívánnak meghívni. Ezek a cégek adatszolgáltatásaikban, működésükben az átmeneti időszakban alkalmazkodnak a tőzsdei elvárásokhoz, és 1-2 éven belül tőzsdére léphetnek.
Célok
- évi legalább 5 részvény vagy kötvénykibocsátás,Keresleti oldalról a cél, hogy a befektetői szerkezetben erősödjön a hazai lakossági befektetői kör aránya. Ennek támogatására erősíteni kívánják az elemzői hátteret és a tervezik az árjegyzés bevezetését legalább 20 részvényre.
A kis- és középvállalatok papírjainak kereskedésére külön platformot hoznak majd létre. Ez egy kockázatosabb forma, más piacon kell bevezetni – hívta fel a figyelmet Végh Richárd. A célok a vezérigazgató által megfogalmazottak szerint ambiciózusak, de nem elérhetetlenek.
Hiába záporoztak a kérdések a tájékoztatón arról, hogy kik lehetnek a következő tőzsdei aspiránsok, konkrét cégnév 1 hangzott el, az MKB-é, ami persze nem új, hisz uniós vállalás, hogy a bankot 2019-ig tőzsdére vigyék.
Az állami vállalatok tőzsdére csábításáról Nagy Márton úgy nyilatkozott, hogy ez nem egyszerű feladat: egy részük messze van a tőzsdeérettségtől, másutt egyéb problémák vannak. Azt azonban jelezte az elnök, hogy a BÉT vezetése számára kitűzött feladat, hogy állami cégeket keressenek meg a tőzsdére lépés érdekében.
