Rejtélyes százmilliárdokat találtunk a 2017-es büdzsében

2016.04.27. 14:52

730 milliárd forint bevételt vár a kormány társasági adóból 2017-ben, ez 330 milliárddal több, mint amit 2016-ra terveztek. A hatalmas különbséget se a gazdaság növekedése, se a fehéredése nem magyarázza, az adóemelés szinte kizárt. Nagyon valószínű, hogy 2015-ről adóhitellel eltolt bevételről van szó, amit az uniós módszertan szerint vissza kell majd könyvelni 2015-re. Ha így van, a 2016-os és a 2017-es hiány is nagyobb lesz a vártnál. Lehetséges, hogy egy amerikai multi így optimalizálja az adóját Magyarországon, ha ez igaz, uniós eljárás indulhat. 

A 2017-es költségvetés legfurcsább tétele a társaságiadó-bevétel: a tervezet szerint a kormány 734,7 milliárd forintot vár ebből az adóból. Ez azért különös, mert a 2016-os büdzsében csak 400,5 milliárd bevétellel számoltak, a 2015-ösben 341,4 milliárddal, a 2014-esben 358,8 milliárddal. Tehát a tervezet tanúsága szerint a kormány arra számít, hogy 2016-ról 2017-re majd’ megduplázódik a társaságiadó-bevétel. 

Nincs kézenfekvő magyarázat

A gazdasági növekedés nem magyarázhat ekkora ugrást a társasági adóból származó bevételben, ahogy a gazdaság fehéredése sem, ezekre a kormány előszeretettel hivatkozik, amikor az adóbevételek növekedése szóba kerül. A bevételnövekedést egy adóemelés magyarázhatná, de gyakorlatilag kizárt, hogy a kormány a társasági adó emelésére készülne. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még csak nem is utalt ilyesmire, ahogy a kormányból más sem. 

A növekedés és a fehéredés nem magyarázzák a rejtélyes 330 milliárdot a büdzsében, az adóemelés szinte kizártForrás: Marton Szilvia

Növekedési adóhitel

A legvalószínűbb magyarázat a rejtélyes 300 milliárd forintra, hogy a kormány 2015-ös bevételt akar elkönyvelni a 2017-es büdzsében. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016 márciusában közölte, hogy a magyar cégek körülbelül 542 milliárd forint 2015-ös társasági adóra vettek igénybe növekedési adóhitelt. Az adóhitelt olyan cégek kérhetik, amelyek eredménye egyik évről a másikra nagyot nőtt, először 2015-re lehetett igénybe venni. Ha egy cégnek 2014-ben X összegű társasági adót kellett befizetnie, 2015-ben pedig Y-t, akkor kérhette, hogy azt a részt, amivel Y nagyobb X-nél (vagyis Y és X különbségét) ne egyszerre, hanem két év alatt, negyedéves részletekben kelljen befizetnie. 

Azok a cégek, amelyek növekedési adóhitelt kaptak a 2015-ös társasági adójukra, a különbözetet tehát 2016-ban és 2017-ben egyenlően elosztva fizetik be az államnak. 

Az összeg stimmel

540 milliárd fele 270. Ez már közel van ahhoz a 330 milliárdhoz, amivel a kormány több bevételt vár 2017-re, mint 2016-ra. A különbség egy részéről számot ad, hogy a GDP nominálisan 6-7 százalékkal nőhet, ami 30 milliárd forint körüli plusz társaságiadó-bevételt jelent, mondta az Origónak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest(KFIB) ügyvezetője. A fennmaradó különbség pedig befolyhat a gazdaság fehéredéséből, például az online kasszák kiterjesztéséből, véli a szakember. 

Egyszóval nagyon úgy tűnik, hogy a 2017-es büdzsében a kormány 270 milliárd forint társaságiadó-bevétellel számol a növekedési adóhitelből. Kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, mivel magyarázzák a két év adóbevételei közti hatalmas különbséget, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük. 

Az adóhitellel 2015-ről eltolt társaságiadó-bevétel 2017-re eső része pont annyi, mint a rejtélyes pluszbevételForrás: Marton Szilvia

Vissza kell könyvelni 2015-re

A növekedési adóhitellel azonban több probléma is van. Az egyik, hogy a pénz ugyan 2016-ban és 2017-ben folyik be a büdzsébe, de gyakorlatilag 2015-ös bevételről van szó. Az unió maastrichti elszámolása szerint ezeket a bevételeket vissza kell majd könyvelni 2015-re. Ez azt jelenti, hogy a 2015-ös hiány visszamenőleg 540 milliárd forinttal kisebb lesz. Ugyanakkor a 2016-os és 2017-es költségvetésekből hiányozni fog 270-270 milliárd forint ahhoz képest, mint amennyit a kormány beírt. 

270 milliárd forint pedig még a teljes költségvetés szempontjából sem elhanyagolható összeg. 2017-re a kormány 1166 milliárd forint hiányt tervezett, ez a 270 milliárd visszakönyvelése után 1436 milliárd lesz, tehát közel 20 százalékkal több. 

Rosszabb az egyenleg, mint amit a kormány mond 

Sőt, mivel a növekedési adóhitelt a cégek negyedéves részletekben fizetik be, már 2016 elején is folyt be belőle pénz (amit, ugye, majd vissza kell könyvelni 2015-re). A KFIB számításai szerint ezért a 2016-os költségvetés január-februárban nem 15 milliárdos pluszban volt, hanem 52 milliárd forintos mínuszban.

A pénz 2016-ban és 2017-ben folyik be, de az uniós módszertan szerint vissza kell könyvelni 2015-reFotó: Bielik István - Origo

Ekkora növekedés Magyarországon kizárt

A másik komoly probléma a növekedési adóhitellel, hogy nem igazán látszik, miféle cégek vehették igénybe. Az NGM közleménye szerint „több mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel”, ebből azonban nem igazán derül ki, hogy gyakorlatilag hány cég vette igénybe az adóhitelt. Azt, hogy pontosan mely cégekről van szó, a tárca adótitokra hivatkozva nem közölte. A KFIB számításai szerint az 542 milliárd forint elhalasztott társasági adó minimum 2853 milliárdos adóalap-növekedést jelent (a társasági adót az eredményük után fizetik a cégek). Ha ezt hetvenfelé osztjuk, azt kapjuk, hogy mindegyik cég eredményének 41 milliárd forinttal kellett volna nőnie. Ami nonszensz, a KSH adatai szerint 2014-ben Magyarországon 11 darab olyan cég volt, aminek egyáltalán az eredménye (nemhogy az eredmény növekménye) meghaladta a 41 milliárdot. 

Magyarország mint adóparadicsom

A KFIB szerint nagyon valószínű, hogy (legalábbis kisebb vagy nagyobb részben) külföldi cégek hozták Magyarországra az adóalapjukat, és ezek a cégek vették igénybe a növekedési adókedvezményt. Vagyis úgy tűnik, a kormány kedvező adózási megoldással csábított Magyarországra külföldi bevételeket, más szóval olyat tett, ami az adóparadicsomok jellemzője. Ha ez így van, akkor Brüsszel tiltott állami támogatás miatt eljárást indíthat Magyarország ellen.

Az adóparadicsomok csábítják külföldi cégek pénzét kedvező adómegoldásokkalForrás: AFP

Egy amerikai multira szabhatták

Az Átlátszó.hu úgy értesült, hogy a növekedési adókedvezmény egy amerikai kötődésű multira lett szabva, ami magyar leányán keresztül Magyarországon számolt el a profitot. A portál szerint a vállalatcsoport egyik magyarországi leánya 2015-ben kereste meg a magyar pénzügyi kormányzatot, hogy egy olyan jelentős összegű jogdíjbevételt kíván Magyarországon leadózni, ami alapján ötszázmilliárd forintos nagyságrendű adófizetési kötelezettsége keletkezik (és ezáltal más államokban az adókulcs különbözősége miatt akár 1500 milliárd forint adót spórol meg).

Ezzel a megoldással (ha igaz az Átlátszó értesülése) a magyar állam is jól jár, hiszen bő 500 milliárd forint pluszbevételre tesz szert. Ez tipikus adóparadicsom-konstrukció: a cég jól jár a kedvezőbb adózással, az adóparadicsom jól jár a külföldi tevékenység után nála befizetett adó miatt, az az ország pedig veszít, ahol az adott cég a profitot megtermelte, mert nem ott adózik utána.

A tárca cáfol, de nem tagad

Az NGM a fenti feltételezésre azt közölte, hogy a növekedési adóhitel szabályai szigorúak, csak olyan magyar cég veheti igénybe, ami legalább három éve működik, és ez idő alatt nem alakult át. A növekedési adóhitelből a kapcsolt vállalkozások közti ingyenes juttatásokat teljesen kizárták, ahogy a kapott osztalékot és a kapott kamatot is. A tárca szerint ilyen feltételek mellett adókikerülő cég nem tud visszaélni a kedvezménnyel. Az NGM viszont nem tagadta egyértelműen, hogy egy amerikai multi magyar leányán keresztül igénybe vette az adóhitelt.

Ráadásul a hároméves szabály sem feltétlenül jelent akadályt: elég sok multinak van három évnél régebben leánya Magyarországon, mindenféle átalakulás nélkül.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK