A gazdasági növekedés önmagában nem segít a kkv-k helyzetén

Hiába bővült az elmúlt években a magyar gazdaság a jelentős exportnak és az erőteljes hazai keresletnek köszönhetően, a jövedelmek még mindig a legalacsonyabbak között vannak az OECD tagországok között.

Az OECD friss jelentése szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a növekedés középtávon is fenntartható legyen, bővüljenek az üzleti beruházások, és a munkavállalók képzettsége összhangban legyen a munkaerőpiaci igényekkel.

Az OECD magyar gazdaságról szóló jelentése szerint a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése hozzájárulna a jövedelmek és a jóllét emelkedéséhez.

A munkavállalók készségeinek fejlesztése, összhangban a munkaerőpiac igényeivel, szintén javítana a termelékenységen. Azt is lehetővé tenné, hogy

többen részesülhessenek a gazdasági növekedés előnyeiből.

Angel Gurría, az OECD főtitkára tanulmány budapesti bemutatóján gratulált Magyarországnak a 2012 óta bővülő gazdasághoz. „Ám

az OECD-n belül hazámat, Mexikót követően Magyarországon a legalacsonyabb a várható élettartam

– tette hozzá. – Az oktatási rendszer lassan reagált a tudásalapúvá váló gazdaság változó készségigényeire.

Az üzleti beruházásokat – különösen a kkv-k körében – visszafogja

a gyakran változó szabályozási környezet, a hálózati iparágakban jelenlévő piacralépési korlátok.”

Több bölcsödei hely és az apasági szabadság is ösztönözné a gazdaságot Forrás: Ács Bori

Reformokra van szükség az üzleti beruházások támogatásában, és abban is, hogy a készségeket jóval hatékonyabban igazítsák a munkaerőpiaci igényekhez.

Kevés az esély az erőteljesebb, fenntartható növekedésre,

mivel a munkaképes korú népesség létszáma csökken. Nagy szükség van az átláthatóbb szabályozásra, a bürokrácia csökkentésére és az eredményes szabályozási hatásvizsgálatokra.

Az OECD szerint megnőtt az igény a technikai készségekre, de

ezzel a magyar oktatási és képzési rendszer nem tartott lépést.

A tanulmány szerint fokozni kell az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kormány közmunka-programjaiban pedig nagyobb szerepet kellene kapnia az eredményes képzésnek.

A kisgyermekes nők közül viszonylag kevesen dolgoznak. A nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében

bővíteni kell a bölcsődei férőhelyeket, ösztönözni kell az apasági szabadságot.

Bár a felsőoktatásban való részvétel jelentősen növekedett, a sikeresen diplomázók aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az OECD-n belül. A tanulmány szerint

a kormánynak növelnie kellene a felsőoktatás finanszírozását,

ösztönöznie a felsőoktatási intézmények és a magánvállalatok közötti partnerségek megerősödését, hogy több frissdiplomás találjon a végzettségének megfelelő állást.

2008 óta megháromszorozódott a Magyarországról kivándorlók száma,

részben emiatt van munkaerőhiány például az egészségügyben. Ráadásul Magyarországon a népesség öregedése erőteljesebb, mint az OECD számos más országában. Az aktív munkaképeskorúak teljes népességhez viszonyított aránya a következő évtizedekben előreláthatólag az egyik legalacsonyabb lesz Európán belül. Ez magas időskori függőségi rátához vezet. Hosszú távon az idősödő népesség növeli meg leginkább az állami kiadásokat.