Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke azt mondta, hogy az éves termelés kétharmadát, vagyis
25-30 ezer tonnát
a magyar termelők az uniós piacra viszik. Ott viszont komoly versenyhelyzetben találják magukat a mézhamisítókkal.
Hamis méznek nevezik azokat a termékeket, amelyeket
nem méhek állítottak elő,
illetve azokat, amelyeket nem méhek érlelnek be. Az uniós élelmiszerkönyv egyébként tiltja a gyárban érlelt méz eladását – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy bár Magyarország nagy méhész nemzet, alacsony a mézfogyasztás: egy kilogramm alatt van. A többletet ezért külföldre viszik.