Sokszor talán irigykedve nézünk a déli népek ebéd utáni sziesztájára, amit ott az erős napközbeni meleg hőmérséklet indokol, és persze emiatt nem is ér véget a munkaidő 16 órakor, mégis sokszor szívesebben cserélnénk velük, mint hogy álmosan, szinte produktivitás nélkül átvészeljük az ebéd utáni emésztési szakaszt. Magyarországon, és általában a kontinentális éghajlattól északabbra a napközbeni pihi teljesen idegennek számít a munkahelyi kultúrában, utoljára az oviban vagy esetleg az általános iskola legalsó osztályaiban van délutáni csendes pihenő az életünkben.
Pedig több kutatás is bizonyítja, hogy ez a hosszú távú munkáltatói célok szempontjából is hasznos lehet. E sorok írója is többször tért már pihenni délután otthoni munkavégzés közben, amikor alig látott a fáradtságtól, és
tipikusan 20 perc alvás után teljesen kipihentnek érezte magát és könnyedén tudta folytatni a munkáját.
A Hvg.hu-n megjelent cikk idézi a Michigan Egyetem kutatását, mely szerint
a délutáni alvás, vagy hosszabb szünet egy idő után komolyabb produktivitással és erősebb stressztűrő képességgel párosul.
Azok, akik esetleg nem tudták előző éjszaka kialudni magukat, a következő éjszakánál előbb is kaphatnak feltöltődést, azoknak pedig egyenesen megváltás lehet egy kis délutáni szunyóka, akik éjszaka nehezebben tudnak (el)aludni.
Persze aki benne van a munkában, az joggal érezheti úgy, hogy inkább kapcsoljunk még rá, hogy haladjunk és előbb végezzünk, de a
hatékonyság sajnos folyamatosan csökken, ami a folyamatos lemerülés következménye.
Mitől javuljon a teljesítőképességünk, ha közben nem tudunk feltöltődni? Pedig ezen sokat segíthetne egy kis feltöltő kikapcsolódás.
A Nature Neuroscience közölt egy másik kutatást, mely szerint a kutatók napi négyszer mérték a vizsgálati alanyok teljesítőképességét, amely folyamatosan csökkent.
Ahol viszont egy röpke 30 perces alvás bekerült a munkaidőbe, a hanyatló trend egy bizonyos idő elteltével megszűnt. Ha az alvásmennyiség ennek a duplája volt, nem csak hogy megállt a teljesítmény csökkenése, hanem még emelkedett is.
A cikk idézi dr. Sara Mednicket, a California egyetem kutatóját, aki egy könyvet is írt a napközbeni alvás hasznosságáról. Mednick szerint egy kis munkahelyi bealvás hasonló (kedvező) előnyökkel jár, mint az éjszakai 8 órás alvás. Nyilván nem azonos a kétféle alvás pihentető hatása, de itt most csak az előnyökről van szó. Egy 20-60 perces rövid szundítás segíti az emlékezőképességet és a megértést, ugyanakkor ennyitől még nem érünk át az R.E.M. stádiumba, pedig ha még abba is bekerülnénk, akkor menne végbe az igazi feltöltődés, melynek hatására javulna a teljesítőképességünk.
Ezért Mednick nem is 30-60, hanem egyenesen 90 perc munkahelyi alvást javasol a teljes regeneráció érdekében.
A Phytotec Hungária megkérdezte Búza Krisztát, egy márkaépítésre fókuszáló ügynökség vezetőjét és tulajdonosát, aki munkahelyi alvásról ugyan nem számolt be, de arról igen, hogy a munkatársak vállára nehezedő terhek miatt egy idő után képtelenség a munkájukhoz szükséges új energiákra és új gondolatokra szert tenni. Ezért törekszenek rá, hogy kiszakadjanak néha a munkahelyi környezetből, hogy aztán megújulva és inspiráltan térjenek vissza a munkájukhoz. A jó közérzetet többféle relaxációs módszerrel segítik, hiszen valakinek egy kis séta jelent feltöltődést, míg másnak egy gondtalan kávézás.
A cégvezető szerint a pihenés után a hatékonyság növekedése érezhető.
Egy másik megkérdezett vállalkozó, Kárász András egy könyvelőirodát vezet. Náluk megengedett a délutáni szunyókálás is egy külön pihenőszobában, de akinek ez furcsa lenne, az elmehet sétálni is egyet. A pihenőidő csak 30-40 percre vehető igénybe és a vezető szerint nem szoktak lenni ezzel kapcsolatban visszaélések.
Kíváncsiak vagyunk a véleményére, kérjük cikkünk végén szavazzon arról, hogy szeretne-e pihenni a munkahelyén? Szavazatát köszönjük!