Az utóbbi egy-két évben szárnyalt a magyar gazdaság, amit Regős Gábor három tényezőre vezetett vissza. A külső környezet kedvezően alakult, bérek bővült a fogyasztás (nem pedig hitelből), továbbá az uniós források mellett a vállalkozások hitelezésből is beruháztak, melyet a jó kamatkörnyezet segített.
A növekedéshez a kkv-szektor is hozzájárult, a 250 főnél nagyobb vállalatok hozzáadott értéke 2015-ben 10,9, míg 2016-ban 1,6 százalékkal nőtt, a 250 főnél kevesebbet foglalkoztatóké pedig 8,3, illetve 3,8 százalékkal.
A vállalkozásoknál dolgozók háromnegyedét kkv-k foglalkoztatják.
Az elérhető uniós és állami források mértékének csökkenésére, mint megoldandó problémára a szakember úgy válaszolt, hogy annak pótlása a csökkenés mértékétől függ. Források mindig lesznek, a kérdés a mennyi, honnan és milyen feltételek mellett, s persze a klasszikus bankhitel is megmarad, bár az kérdés, hogy mennyibe fog kerülni. Ezt alapvetően a nemzetközi pénzügyi folyamatok hatgározzák majd meg.
Regős Gábor szerint a forint árfolyamváltozása természetes jelenség, inkább az előtte tapasztalt mozdulatlanság volt a kivétel.
A devizahitelek forintosításával a devizakockázat megszűnt, az államnál, ahol van még ilyen kockázat, 50 százalékról 20 százalék alá csökkent, a vállalatok esetében pedig a devizahitelek aránya 45 százalék (a korábbi 60 százalék helyett). Egy vállalatnál azonban nem probléma a devizában történő eladósodás, hiszen a bevételei is devizában keletkeznek, amennyiben exportál.
A közgazdász szerint válság előbb-utóbb lesz, csak az a kérdés, hogy mikor.
Hazánk azonban a 2008-as válsághoz képest sokkal jobb helyzetben van, mert adósságfinanszírozásban kisebb a külföldi részarány és a devizaarány, a lakosság és a vállalatok pénzügyi helyzete jobb, fizetési mérleg helyzete kedvezőbb, a költségvetési deficit pedig alacsonyabb.
A további felkészülést segítheti a GDP-arányos államadósság csökkentése, illetve a hosszabb (legalább 5 éves) kamatperiódusú hitelek elterjedése.
A növekedés lassulását az alábbi - most látható - kockázatok okozhatják Regős Gábor szerint: a Brexit gazdasági hatásai, a monetáris kondíciók szigorodása, a kereskedelmi háború, illetve egyes problémás országokban, mint Olaszország vagy Törökország bekövetkező esetleges negatív események tovagyűrűzése.
A teljes interjú a Piacésprofit.hu-n olvasható el.