Drámai ívet járt be a legismertebb kriptovaluta, a bitcoin árfolyama az utóbbi időben: tavaly december közepén még történelmi csúcson volt a kurzus, és majdnem elérte a 20 ezer dollárt, azóta viszont hatalmasat zuhant, június végén az 5800 dollár körüli szintet is megjárta.
A csúcshoz képest tehát harmadolta magát a bitcoin, de a szintén népszerű ethereum ötödölte, míg a ripple tizedelte magát.
Azóta ugyan újra megindultak felfelé az árfolyamok (a bitcoin kurzusa ma 7000 dollár körül járt), de érezhetően alábbhagyott a befektetők érdeklődése a kriptovaluták iránt.
Sőt, egyre többen tartanak attól, hogy a bitcoin még nagyobb piaci katasztrófával végződik, mint a tőzsdék történetének eddigi legnagyobb buborékjai.
A Bloomberg összegyűjtötte a legsúlyosabb összeomlásokat, és nem éppen biztató, hogy szemlátomást a Bitcoinnál figyelhetők meg a legszélsőségesebb kilengések.
Az utóbbi három évben a virtuális valuta árfolyama először 60-szorosára nőtt, majd néhány hónap leforgása alatt mintegy 70 százalékkal zuhant.
Ez utóbbi – a spekulációs botrányok mellett – főleg amiatt következett be, mert egyre több ország igyekszik állami szabályozással megregulázni vagy egyenesen betiltani a kriptobizniszt, amely viszont ezzel elveszítené egyik fő vonzerejét, a mindenféle központi kontroll hiányát.
A bitcoinhoz hasonló pályát járta be egyébként a 2000-es évek elején, a dotkomlufi kipukkanásakor a New York-i tőzsde technológiai részvényeket összegző indexe, a Nasdaq Composite Index is.
Az alábbiakban sorra vesszük a történelem eddigi leghíresebb buborékjait és bukásait, amelyeket a bitcoinmánia egyébként már felülmúlt.
A bitcoint már eddig is többen az első nagy befektetési lufihoz, a holland tulipánlázhoz hasonlították. Tavaly az Európai Központi Bank alelnöke, Vítor Costanzio egyenesen úgy fogalmazott, hogy
a kriptovaluta spekulációs eszköz, és leginkább a tulipánlázhoz hasonlítható az ár gyors, akár 50-60 százalékos változása miatt.
A spekulációs őrület tankönyvi példájaként emlegetik az 1600-as évek holland tulipánlázát. Gyakorlatilag határidős piacok jöttek létre a tulipánhagymák értékének növekedésében bízva, és ezek váltak a kereskedés elsődleges formájává.
Az árak gyors emelkedése után a piac összeomlása 1637-ben következett be, és miután a nagyobb befektetők kiszálltak a piacról, és végül
egy fej vöröshagymával vált egyenértékűvé a tulipán árfolyama.
A másik példa, amivel a Bloomberg a bitcoint összevetette, az úgynevezett Mississippi-buborék esete.
Minden XIV. Lajos francia király 1715-ös halálával kezdődött, a háborúkkal töltött uralkodás után ugyanis üres kincstárat hagyott maga után. Franciaországot óriási államadósság terhelte, a gazdaságban visszaesés kezdődött.
A Mississippi Társaság 1717-ben alakult, a cég a részvények eladásából befolyt pénzt elenyésző részben hajókba és árukba fektette, a döntő részét azonban államadósság-papírokba.
Ezzel finanszírozta a szinte már teljesen fizetésképtelen francia államkincstárt.
A részvények árfolyama kezdetben közel 30-szorosára nőtt, de a távolabbra látó spekulánsok már igyekeztek megszabadulni nemcsak az állampapíroktól, hanem a bankjegyektől és a részvényektől is.
1720 őszére a bankjegyek inflációs papírpénzzé váltak, minden áru ára emelkedett, Párizsban már nem volt elegendő élelmiszer. Végül 1720 őszén a társaság csődbe ment, a válság azonban már nemcsak a befektetőket érintette, hanem kiterjedt az egész akkori francia gazdaságra.
A bitcoint ezen kívül a 18. század elején lezajlott angliai Déltengeri buborékkal is sokan összevetik. A Déltengeri Társaság kapta meg a lehetőséget a brit államadósság magas kamattal való finanszírozására, így részvényei árfolyama az egekbe emelkedett, miután a befektetők nagy hasznot reméltek.
1720-ban a részvény árfolyama egyetlen év alatt közel a tízszeresére nőtt, ezért egyre többen szálltak be.
Amikor azonban kiderült, hogy a társaság nem hozza a várt eredményeket, a nagy pénzt bezsebelő első részvényesek elkezdtek kihátrálni, mire a többiek is pánikszerű eladásba kezdtek. Ez egyre fokozódott, az eladások nyomán lezuhant az árfolyam, sokan mindenüket elveszítették.
A híres tudós, Isaac Newton is részt vett a befektetésekben. A bukás után megjegyezte: „A csillagok mozgását ki tudom számolni, de az emberi őrültséget nem”.