Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nincs reális valószínűsége annak, hogy az olaj hordónkénti árfolyama ebben az évben kitörjön a 75 dollár körüli szintről – mondta a CNBC-nek Mohammed bin Hamad Al Rumhy, Omán olaj- és gázügyi minisztere. A tisztségviselő szavai azért fontosak, mert Omán a Közel-Kelet legnagyobb olyan olajállama, amely nem tagja az OPEC-nek.
A miniszter úgy gondolja, 2018 fennmaradó részében az olaj árfolyama a 70 dolláros hordónkénti tartományban fog mozogni,
ám ezen belül az alacsonyabb és a magasabb ár is elképzelhető. Hozzátette, a jelenlegi, 70-80 dollár körül mozgó árfolyam lehetővé teszi országa számára a beruházások fenntartását, illetve a jövőben is képes garantálni, hogy az üzleti aktivitás jól alakuljon, szemben a néhány évvel ezelőtti, 30-40 dolláros hordónkénti árszínvonallal.
A miniszter véleménye sokakat megnyugtathat, ugyanis korábban több olyan elemzés is érkezett, amely 90-100, vagy akár 120 dolláros hordónkénti olajárat prognosztizált a következő hónapokra. A CNBC konkrétan rákérdezett ezek valószínűségére, mire Al Rumhy válasza az volt, hogy jelenleg nem hisz ennek a realitásában.
Ománt egyébként súlyosan megütötte az olajár 2015-ös beszakadása, és az ország aláírta azt a 2016 végén kötött megállapodást, amelynek értelmében az OPEC és szövetségesei (például Oroszország) visszafogták a kitermeléseiket az árfolyam stabilizálása érdekében.
Ez a szövetség azonban továbbra is érvényben van, noha az olajár már a 75 dolláros szint körül mozog, és az Egyesült Államok rendre kritizálja a résztvevők lépéseit.
A fekete arany árfolyama azonban most ismét nyomás alá került, ahogy az USA úgy döntött, újra szankciókkal sújtja az OPEC egyik vezető olajkitermelőjének számító Iránt.
A büntető intézkedések ugyanis negatívan érinthetik a kitermelést, tehát csökkenthetik a kínálatot, és így magasabb árfolyamot eredményezhetnek.
Közép-európai idő szerint hétfő délelőtt a Brent olaj hordónként 77, míg az amerikai WTI 70 dollár körül forgott. Al Rumhy véleménye részben azon alapul, hogy a miniszter szerint az iráni kitermelés viszontagságai nem fogják megrázni a globális olajkínálatot. Mint kiemelte, a szomszédos országok megerősítették, hogy kellő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy növelni tudják a kitermelést, ha ez szükséges lesz.
A kockázatok tekintetében a miniszter sokkal inkább a kínai kereslet esetleges csökkenésére hívta fel a figyelmet, különösen, ha az USA-val folytatott kereskedelmi konfliktus tovább fokozódik. Hangsúlyozta,
az emberek sokszor csak a kínálati oldalra fókuszálnak, és sokkal kevésbé figyelnek arra, mi lesz, ha Kínában esetleg visszaesik a fogyasztás.
Hozzátette, sokan egyetértenek vele abban, hogy ha eszkalálódik a vámháború az USA és Kína között, az érezhetően érinteni fogja a világ második legnagyobb gazdaságának energiakeresletét. Ez pedig hatást gyakorolhat a kínálati oldal lehetőségeire is, vagyis az elemzések során fontos mindkét oldalt figyelembe venni.
