Minden jel szerint, nem ugyanaz a cég fogja elnyerni a brexit utáni időszak brit útleveleinek gyártásra szóló megbízást, mint amelyik a mostani változatok előállításáért felel. A kedélyeket ez esetben nem elsősorban az állammal kötendő gigaüzlet nagyságrendje borzolja, hanem az, hogy az aspiráns vállalat nem brit, hanem egy francia-holland cég.
Új és a jelenlegitől eltérő színárnyalatú lesz a brexit utáni brit útlevél. A bordó útleveleket az Egyesült Királyságban az Unió ajánlására vezették be, noha arra kötelező érvény nem volt. A kilépés után visszatérnek a kék színhez.
A változtatásnak sokak szemében szimbolikus jelentősége van.
A brexit mellett érvelők úgy vélik, ez egy erőteljes módja annak, hogy a britek kifejezzék, Nagy-Britannia újra visszanyeri szuverenitását az Európai Unióból való kilépéssel.
Az új útlevelek gyártása természetesen szigorú előírások szerint kell hogy megtörténjen, és hatalmas összeget jelent.
Nagyjából 490 millió fontra, azaz több mint 170 milliárd forintra becsülik költségét előzetesen – legalábbis a győztes pályázat kapcsán.
Mindezek tükrében érthető, ha a De La Rue nevű brit vállalat vezetője – ez a cég felel az eddig használt okmányok gyártásáért –, Martin Sutherland, nem rejtette véka alá csalódottságát azzal kapcsolatban, hogy a pletykák szerint, egy nem brit cég happolhatja el vállalata elől az üzletet.
Jöjjön el a miniszterelnök vagy az államtitkár a telephelyünkre, és magyarázza el az ezzel foglalkozó munkavállalóinknak, miért ésszerű dolog egy ikonikus brit dolgot külföldön gyártatni"
– fakadt ki a cégvezető a BBC egyik műsorában.
Sutherland azt is hozzátette, nem fogadja el a döntést, és az erre szolgáló utakon, megtámadja azt. Ugyanakkor garantálni sem tudja, hogy mindenki megtarthatja munkáját üzemükben.
A cégvezető nem állította, hogy a megmérettetés ne lett volna nyilvános vagy szabályos, de véleménye szerint, csak az ár miatt döntöttek cége ellen. Szerinte mindez tisztességtelen. Hozzátette, hogy Franciaországban cégével – lévén, hogy nem belföldi bejegyzésű vállalat – nem is indulhatna francia útlevél gyártására kiírt tenderen.
A fejlemény, hogy nem hazai cég gyártaná az új típusú okmányokat, elképesztő felbolydulást okozott a brit közéletben. Rengeteg politikai és közéleti szereplő szólalt meg az ügyben, pro és kontra érveket sorakoztatva fel a kérdésben.
Egy dologban azonban megvolt az egyetértés:
az új útlevél és annak színválasztása, szimbolikus jelentőségű a brexitre készülő briteknél.
A brit miniszterelnök, Theresa May, még februárban azt mondta, a brexit után nem kell az EU elvárásaihoz igazodniuk úti okmányaik színével, így 2019 őszétől új dokumentumokat vezetnek be.
Kormányzati oldalról elhangzott az is, nincs semmilyen biztonsági vagy különleges oka annak, hogy egy nyílt eljárás keretében, ne azt a céget válasszák, amely a legolcsóbban kínálja a legjobb minőséget az állam számára. Egy szóvivő hozzátette: a mostani döntés még nem végleges.
Ennek hallatára azonban sokan máris jelezték kifogásukat a várható fejlemény miatt. Több politikus hitetlenkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy most, amikor közeleg a brit útlevelek újbóli használatának pillanata – tehát a teljes önrendelkezés visszaszerzésének jelképe –, szembesítik őket a ténnyel, hogy francia-holland cég készíti majd azokat. A legdurvábban talán egy korábbi kabinetfőnök, Priti Patel fogalmazott, aki azt mondta:
ez a döntés egyenesen perverz.
Van, aki racionálisabb megközelítést választva azt mondta, a brexit miatt gyengülő font miatt az országnak minden pénzre szüksége van, és azt értelmetlen – akár ebben a formában is – külföldre vinni.
A befutó Gemalto nem csak árban ígért a brit versenytárs alá, hanem átfogó ePassport megoldásokat is kínál, ami szintén szerepet játszhatott a döntésben.
Egyesek pedig azt is megemlítik, figyelembe kell venni, hogy a hatályos uniós szabályozás szerint, a nagy állami, nyilvános beszerzésekre,
a közösség egészéből meg kell hívni az érintett vállalatokat
- ez egyébként ellentmond a De La Rue vezetője állításának arról, indulhatna-e cégével francia beszerzésen.
Jelenleg pedig még ezek a szabályok érvényesek a ténylegesen 2019 márciusára befejeződő kilépési folyamatban.