A japánok ezzel az öt módszerrel növelik cégeik hatékonyságát

A Chureito Pagoda, háttérben a Fudzsi

Japán egyik legismertebb coacha olyan cégeknek dolgozott, mint a Panasonic, a Komatsu vagy a Takeda. A szakember összegyűjtötte azokat a tapasztalati módszereket, amelyekkel a cégek hatékonyabbá tehetők.

Adrian Shepherd az elmúlt 24 évben Japánban élt és dolgozott azon, hogy az őt megbízó cégek hatékonyabban működjenek. Ez idő alatt megtanulta a japán kaizen fogalmát, ami „állandó javulást” jelent, és a munka mellett az élet más aspektusaira is alkalmazható. Olyan cégekkel dolgozott együtt, mint a Panasonic, a Komatsu vagy a Takeda. Ezen cégek üzleti megközelítése szokatlan lehet azok számára, akik még sosem voltak Japánban. Shepherd most öt tanácsot ad, amivel a cégek működése hatékonyabbá tehető.

Kaizen, azaz állandó fejlesztés

A kaizen japánul állandó fejlesztést jelent. Ez az alapja annak, hogy a japán autógyártók évek óta uralják az iparágat.

Egy 1 százalékos javulás például nem tűnik soknak, de idővel komoly változás is lehet belőle.

Jiro Ono, egy sushi szakácsmester ezt úgy fogalmazta meg, hogy mindig ugyanazt csinálja újra és újra, de mindig javít is rajta. A csúcsot senki sem látja.

Figyelnek a részletekre

Aki már utazott Japánba, az tudja, hogy a japánok mennyire törődnek a részletekkel. Adrian Shepherd szerint a "gondozás" a legjobb szó, amellyel ez leírható. A japánok a kis dolgokra, a részletekre is odafigyelnek. Mindez persze időigényes dolog, azonban a goodwill kialakítása és ápolása több időt igényel.

Az a hozzáállás az üzletben, hogy "ez nem olyan fontos", nem jellemző a japánokra. Számukra minden fontos.

Az étel adja az erőt

Japánban nem egyszerűen felszolgálják a vacsorát, hanem bemutatót tartanak hozzá. A japán otthonokat látogató vendégek gyakran meglepődnek, hogy vacsorára öt vagy hat ételt is tálalnak eléjük. A Miso leves és a rizs alapvető, e mellé két vagy három különböző zöldséget is felszolgálnak, valamint a halat és a húst.

Az összes különféle étel ellenére ritkán hagyják el az asztalt teljesen jóllakva.

Egy japán kotowaza, vagyis közmondás szerint aki csak 80 százalékban lakott jól, annak nem lesz szüksége orvosra.

A lényeg, hogy ne együk teljes jóllakottságig magunkat, csak addig, amennyi már elég. A kalóriabevitel korlátozásával meghosszabbíthatjuk életünket.

Japánban sokszor teljesen szokatlan kultúrával találkozik az európai ember, ennek egyes elemei azonban jól hatnak a cégek termelékenységére Forrás: Sean Pavone/Shutterstock

A jó minőségű alvást hosszú fürdőzéssel érik el

Az egészséget soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a termelékenység javítása során. Az Egyesült Államokban a legtöbb ember a munka előtt megy zuhanyozni, de Japánban majdnem mindenki az alvás előtt fürdőzik.

Shepherd évekig ellenállt, de végül beadta a derekát, és már soha nem akar visszatérni a reggeli zuhanyzáshoz az esti fürdőzés helyett. Régebben öt percet töltött a zuhanyban, ébren. Most a fürdése egy napi rituálévá vált. Először megmossa magát, majd legalább 15 percig ázik a fürdőben egy előzetesen beprogramozott hőmérsékleten. Ez elűzi a stresszt.

A kellemes meleg fürdőben pihenni tökéletes mód egy nap befejezésére.

Szelektálás nemcsak otthon, hanem a munkahelyen is

Tokióban és Osakában nem ritka, hogy az emberek 20 négyzetméteres vagy annál kisebb lakásokban laknak. Mivel a hely szűk, az embereknek alaposan át kell gondolniuk, mit vásárolnak. De ez nemcsak az egyéni szinten zajlik, hanem a munkahelyeken is. A cégek híresek arról, hogy sok felesleges dolgot őriznek. Az elavult oktatási anyagok és az évekkel ezelőtti ügyek dokumentumai sok irodában halmozódnak fel.

A Kondo filozófiáját alkalmazva az ügyfelek vagy eldobják, vagy digitalizálják ezeket az anyagokat, hogy felszabadítsák a munkaterületüket.

Ha teret nyerünk, az felszabadító érzéssel jár az emberben is, és ha ez egyszer megtörténik, az nagy lendületet tud adni a termelékenységnek.

Cikkünk a Business Insider cikke alapján készült.