Kemény éve van a kínai gazdaságnak

(171221) -- BEIJING, Dec. 21, 2017 (Xinhua) -- Photo taken on Dec. 14, 2017 shows the Cadre International Transit-Oriented Development (TOD) Centre in the east Guangzhou area, south China's Guangdong Province. The project will serve as connections for interchanging passengers in the transportation hub, which integrates high-speed railways, subways and urban rails. From Guangdong to Hong Kong and Macao, can people work in one city and sleep in another? With the help of infrastructure connectivity, it becomes achievable to establish a "one-hour circle" within the Greater Bay Area in the near future. The Guangdong-Hong Kong-Macao Greater Bay Area, as a city cluster involving overall population of 66 million in south China, encompasses Hong Kong, Macao and nine cities in Guangdong Province. Many major infrastructure projects will help turn the bay area into a more dynamic economic zone that is suitable for living, doing business and travelling. The Guangzhou-Shenzhen-Hong Kong Express Rail Link will connect Hong Kong to the renowned high-speed rail network of China via a 26-km tunnel. After the project is completed next year, the travel time from Hong Kong to Guangzhou, capital city of the bordering Guangdong Province, will be shortened from two hours to only 48 minutes. The Hong Kong-Zhuhai-Macao bridge, the world's longest manmade sea crossing, consists of a 22.9-km bridge and 6.7-km underground tunnel that spans the width of the Pearl River Delta. The Y-shaped bridge will cut travel time between Hong Kong and Zhuhai from three hours to just 30 minutes. With expanding capacities of roads, railways and ports, the Greater Bay Area will see a highly convenient and efficient transportation network. (Xinhua/Lu Hanxin) (ry)

Több kínai nagyvállalat is közzétette az eredményeit az elmúlt időszakban, és ezek alapján úgy tűnik, igen nehéz éve van a világ második legnagyobb gazdaságának. Vagyis nem csupán a makroadatokból látszik a vesszőfutás, hanem most már a kiemelkedő magáncégek számaiból is.

Az elmúlt időszakban olyan nagyvállalatok tettek közzé eredményeket Kínában, mint a Baidu, a Tencent vagy az Alibaba.

A keresőmotorjáról ismert Baidu 2005 óta először jelentett negyedéves veszteségről, míg a játék és közösségi média óriás Tencent 16 százalékkal a leggyengébb negyedéves bevétel-növekedést hozta össze.

A kiskereskedelmi gigász Alibaba pedig bár erős növekedésről számolt be az elmúlt negyedévben, a 2019-es pénzügyi év 39 százalékos bevétel-növekedése mégis elmarad a várttól. Ráadásul a következő 12 hónapra csupán (legalább) 33 százalékos bővülést vetítenek előre – írja a CNBC.

Mindeközben hétfőn kiderült, a kínai ipari profitok 3,4 százalékkal zsugorodtak az idei első négy hónapban.

Állami és magán

Bár tavaly nyár óta Peking számos gazdaságélénkítő intézkedést léptetett életbe, eddig úgy tűnik, ezek nem voltak képesek érdemi lendületet adni Kínának. A belső problémák mellett az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktus azonban igencsak megtépázta nem csupán az ország, de a cégek növekedési lehetőségeit is.

A legnagyobb kínai magáncégeknek is meg kell küzdeniük a növekedésért Forrás: Getty Images

És bár legtöbbször Peking központi szerepéről szólnak a hírek Kína kapcsán, fontos megemlíteni, hogy a magánvállalatok hatalmas szerepet játszanak a kínai gazdaságban.

Ezek a társaságok adják ugyanis az új munkahelyek 90, míg a technológiai innováció és az új termékek 70 százalékát.

Az egyik legnagyobb belső probléma pedig éppen az állami cégek és a magánvállalatok közti viszonyból adódik. Kínában ugyanis a legnagyobb bankok állami kézben vannak, és ezek az intézmények sokkal szívesebben nyújtanak hitelt más, biztonságosabbnak tartott, állami vállalatoknak. Részben ezért fordulhat elő, hogy Kínában egy átlagos cég élettartama 2,9 év, míg az USA-ban ez 7 év, Japánban pedig 12.

Rendezetlen viszonyok

Ehhez jön még, hogy a tőzsdén kereskedett kínai magáncégek a profitjaik jelentős részét külföldről szerzik, aminek következtében igencsak sérülékenyek lesznek például az Egyesült Államokkal zajló kereskedelmi háborúnak.

A kínai cégvilág belső feszültségei azonban igen súlyosak.

Az elemzők ugyanis általában hangsúlyozzák, hogy az állami bankok nem azért nem szeretnek hitelezni a magáncégeknek, mert a kormány ezt direkt módon utasításba adja. Valójában a magánvállalatok körében nem csupán a csődkockázat, de a különböző csalással összefüggő, illetve nemfizetési kockázatok is igen magasak.

Tisztázatlan viszonyok nehezítik a kínai cégek működését Forrás: AFP/Liu Jin

Következésképpen sokszor nem az a gond önmagában, hogy egy cég nem állami kézben van, hanem hogy nem tud felmutatni olyan pénzügyi hátteret, amely alapján biztonságosan lehetne neki hitelt nyújtani.

A nagy kérdés most az, hogy egy ilyen környezetben a kínai növekedés milyen irányt vesz majd a következő időszakban.

A hivatalos adatok szerint a kínai GDP 6,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, ami nem jelent változást a megelőző három hónaphoz képest, viszont elmarad az egy évvel korábbi 6,8 százaléktól.

Az állami szervek pedig úgy jósolnak, hogy az idei évben 6 és 6,5 százalék között lesz a növekedés.