Születőben a terv, amely alapján - igazodva az Európai Bizottság céljához a 2050-re szén-dioxid mentessé váló unióról -  véglegesen kivezethető lehet a földgáz a közösség energiamixéből.

Hosszú interjút adott az Euractiv-nak Jan Ingwersen, a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) igazgatója. Ebből kiderült, hogy a földgáz ellátó rendszereket üzemeltetők a villamosenergiában érdekelt cégekkel együtt közös terveken dolgoznak az ellátórendszerek átalakításáról. Ennek az a célja, hogy az üzemeltetők hozzájáruljanak az uniós környezetvédelmi célokhoz, melyeknek egyik kulcseleme, hogy 2050-re megszüntették a közösség szén-dioxid kibocsátását.

Ez pedig maga után vonná a földgázhasználat megszüntetését.

Annak a fosszilis energiahordozónak a kivezetést, melyből az EU-nak 1200 terrawattórányi tárolókapacitása van, amely elég rugalmasságot biztosít akár a hirtelen változó szükségletekhez való igazodáshoz is.

IllusztrációForrás: AFP/Sputnik/Eugene Odinokov

Ingwersen nagyon részletes, sokszor konkrét, műszaki jellegű információkat is tartalmazó válaszokat adott arról, hogyan látják a rendszerüzemeltetők ezt a kérdést.

Ezeknek lényege, hogy a jövőben a hidrogén szállítására állítanák át az európai gázvezeték-hálózatot. Ezt pedig fokozatosan, regionálisan vezetnék be, elsőként Hollandia, Belgium, Franciaország és Németország között. A hatalmas váltás mögött az áll, hogy - szemléletváltás - a jövőben nem a földgázigények, hanem a tiszta forrásból származó villamos energia igények kielégítése áll a középpontban.

A tervek szerint három, részben egymást átfedő, de mégis csak különböző forgatókönyvet készítenek a rendszerirányítók, melyeket egy egységes hálózatfejlesztési terv részeként, még idén nyáron bemutatnak. Ezek mind az EU, mind a párizsi klímaegyezmény céljaival összhangban lesznek.

A három forgatókönyv egyúttal három megvalósulási dimenzióját is jelenti a váltásnak. Az első a nemzeti energia- és klímastratégiákon alapul. A második a jelenlegi gázellátásnak valamiféle decentralizálását jelenti. A harmadik a globális léptéket képviseli, azt, aminek mentén a hidrogénre való átállás megvalósulhat. Ez az olyan nagyszabású megoldásokra összpontosít, mint a nagy teljesítményű gáz-létesítmények, a földgáz átalakítása tiszta hidrogéngé, és az Európán kívül olcsón előállítható dekarbonizált gázok behozatala. Ez lehet például Ausztráliából származó és megújuló villamos energiából előállított folyékony hidrogén.

De hogy jön a hidrogén a villamos energiához?

A gáz és a villamos energia kapcsolata összetett ügy. Ingwersen az inerjúban azt mondta, hogy elegendő csak arra gondolni, amikor gázturbinákkal termelnek elektromosságot. Amiről itt szó van - némi leegyszerűsítéssel -, az a fordított eset, amikor villamos energiából lesz gáz. Ha például a megújuló energiák - mint a szél és a nap - annyi villamos energia keletkezik, amennyire a piacon nincs szükség, az felhasználható gáz - tiszta hidrogén - előállítására. Szén-dioxiddal kombinálva pedig metán nyerhető.

A villamosenergia-hordozó különböző energiaforrásokból - szénből, szélből, napenergiaból, biomasszából -, áll elő, míg a gázhordozó főleg fosszilis földgázból és egy kis biometánból származik. A jövőben azonban egyre több megújuló és szén-dioxidmentes gáz lesz a hálózatban.

Ez lehet metán vagy hidrogén, akár kevert, akár tiszta formában - tette hozzá a szakember.