Vételi ajánlatot kaphatnak a dánok Grönlandra az Egyesült Államoktól?

2019.08.16. 14:29

Meglepő állítást közölt egyik vezető anyagában a The Wall Street Journal. A lap információi szerint Donald Trump amerikai elnököt komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy az Egyesült Államok megvásárolja Grönland szigetét Dániától, ahová az most jogilag tartozik. Ha igaz az elsőre merésznek tűnő elképzelés, az akkor sem az első olyan alkalom lenne az USA területgyarapításának történetében, amikor szabályos adásvétellel kerülnek az államhoz új területek, és Grönland esetében sem Trump lenne az első amerikai elnök, aki megpróbálná a stratégiailag fontos szigetet országának megszerezni.

Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Az ott élő nagyjából 57 ezer ember önrendelkezését számos jogi aktus garantálta a múltban. Külön népként ismerik el a sziget lakosságát, egy 2009-ben tartott népszavazás után pedig a grönlandiak megkapták a kizárólagos rendelkezési jogot a természeti kincseik felett, és nyelvüket - az inuitot - is hivatalos nyelvként ismerik el.

A mintegy 2,2 millió négyzetkilométer nagyságú Grönland területe alapján a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége. Nagyjából 1,7 millió négyzetkilométerét borítja állandóan jég, ugyanakkor a mélyben rejlő ásványkincsei és a jégben, gleccserekben őrzött víz miatt, a bolygó ökológiai szempontból egyik legértékesebb térségének számít.

Grönlandi tájképForrás: Orvar Atli

Komoly lehet a vételi szándék?

Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök valóban érdeklődhet Grönland megszerzéséről az Egyesült Államok számára, egyelőre csak az említett lap értesüléseire lehet támaszkodni. Ezek szerint az elnöknél visszatérő téma a sziget kérdése, és többször jelezte érdeklődését aziránt, megszerezhető lehet-e az valamilyen adásvételi konstrukció keretében. Az elképzelést állítólag az elnök környezetében dolgozó több munkatárs is támogatja, ennél többet vagy biztosabbat azonban jelenleg nem lehet tudni. Trump állítólag többször is megkérdezte tanácsadóitól, vajon az USA megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét.

Nem ez lenne az első alkalom

Az elsőre merésznek tűnő elgondolás azonban egyáltalán nem lenne példa nélküli az USA területbővítéseinek sorában - emlékeztet a Guardian. Az akkor még csak formálódó Egyesült Államok adásvétel útján szerezte meg Alaszkát 1867-ben a súlyos anyagi gondokkal küzdő Orosz Birodalomtól, 7,2 millió dollárnak megfelelő aranyért, és tette 1959-ben 49. tagállamává (ez inflációs ráta alapján ma nagyjából 125 millió dollárt jelentene).

S nem az első alkalom lenne, hogy Washington Dániától vásárol meg területet,

1917-ben adásvétel útján jutott hozzá az egykori Dán Nyugat-indiai-szigetek nevű szigetcsoporthoz a karibi térségben, amely az 1600-as évek végétől a dánok érdekeltségébe tartozott. A kérdéses földdarabokat ezen a néven talán kevésbé ismerni, de jelenlegi nevük, az Amerikai Virgin-szigetek alapján, könnyebb lehet azokat azonosítani, illetve elhelyezni.

Tasiilaq, GrönlandForrás: AFP/Gerault Gregory

A mostani Amerikai Virgin-szigetekért akkori áron 25 millió dollárt fizetett az USA, mégpedig aranyban. Mai áron ez félmilliárd dollárnak felel meg.

Washintgon egyszer pedig már Grönlandra is tett ajánlatot Dániának, mégpedig 1946-ban, Harry Truman akkori elnök révén.

Truman elnök 100 millió dollárt (mai áron kb. 1,3 milliárd dollár) kínált Dániának a szigetért, de azt a dánok elutasították.

Amerikai jelenlét egyébként most is van Grönlandon, mégpedig a sziget észak-nyugati térségében, ahol egy fontos katonai bázis működik, az USA globális radarhálózatának részeként, mintegy 600 fős állománnyal. Az amerikai hadsereg a második világháború idején vetette meg a lábát a szigeten, hogy már az észak-amerikai kontinens elérése előtt megpróbálják megállítani az esetlegesen odáig nyomuló náci hadigépezetet.

Miért fontos az USA-nak Grönland?

"Ez az ötlet egyáltalán nem olyan őrültség, mint a szalagcímek alapján tűnik" - reagált Twitteren a felröppent információkra Mike Gallagher republikánus szenátor, aki szerint ez egy geopolitikai lépés lenne az USA-tól, amelynek stratégiai szempontból fűződik érdeke Grönlandhoz. A Washington Post cikkéből az is kiderül, ha valóban megfogalmazódott a Fehér Házban a Grönland iránti igény, annak voltak előjelei.

A Trump-adminisztráció számára Grönland egyre inkább nemzetbiztonsági jelentőségű, ahogy az Északi-sark és térségének egésze is.

Egy teherhajó Grönland közelébenForrás: Shutterstock

Oroszoroszág és Kína is mind nagyobb intenzitással fordul a világ ezen zord vidékei felé, és az USA nem engedheti meg magának, hogy a sarkköri versenyben stratégiai hátrányba kerüljön Pekinggel vagy Moszkvával szemben. Kína már tavaly év végén "sarkkör-közeli nemzetként" határozta meg magát a nemzetközi közösség előtt, ezzel feljogosítva magát arra, hogy megvédje növekvő jelenlétét az északi tengeri hajózási útvonalakon, amelyeket az "északi selyemút" részének tekint.

"Ez Amerika pillanata ahhoz, hogy fellépjen, mint sarkköri nemzet. Ez a hely a globális versengés és hatalom térsége lesz a jövőben" - fogalmazott még idén májusban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter finnországi látogatásán. Donald Trump a tervek szerint a következő hónap elején Dániába utazik, hivatalos látogatásra.