A részvényeket is elérte hétfőn az általános piaci felfordulás, amelyet a szaúdi olajfinomítók ellen elkövetett dróntámadások váltottak ki. Az amerikai Dow Jones részvényindex például több mint 0,5 százalékot gyengült. Mindazonáltal a MarketWatch elemzője, Mark Hulbert úgy látja, elképzelhető, hogy a részvénypiac félreérti a jelenlegi helyzetet.
A friss fejlemények ugyanis végső soron akár még erősíthetik is a részvényindexek teljesítményét.
Az ijedelem oka, hogy a részvénybefektetőkből előjöttek a tavalyi emlékek, amikor az olajár emelkedése rossz előjel volt a részvényárfolyamok számára – mely utóbbiak végül csökkenésnek indultak. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azonban ennek épp az ellenkezőjére utalnak. Historikus távlatban ugyanis a magasabb olajár általában magasabb részvényárfolyamokhoz vezetett.
Hulbert az adatok alapján arra jutott, hogy 60 hónapos távlatban az olajár és a részvénypiac korrelációja folyamatosan pozitív volt az elmúlt évtizedben, vagyis a 2008-as pénzügyi válságot követően.
Ez azt jelenti, hogy 2009 óta töretlenül, amikor az olajár emelkedett, akkor a részvénypiac is áremelkedéssel reagált.
Izgalmas azonban, hogy 1992 és 2009 között ez a korreláció alapvetően negatív volt, vagyis az olaj és a részvénypiac, kevés kivételtől eltekintve, fordítottan arányos tendenciát produkált.
Ezt a jelenséget elemezve egy kutatás arra jutott, hogy van egy árfolyamhatár az olajnál, amely alatt a nyersanyag és a részvények egyenes, fölötte pedig fordítottan arányosan mozognak.
Hulbert rámutatott, hogy
az elmúlt 10 év pozitív korrelációja idején az olaj átlagos árfolyama hordónként 70 dollár fölött volt. Ez pedig magasabb, mint a jelenlegi állás.
Ez azt jelenti, hogy eddigi trendek alapján logikus lenne, ha a részvénypiac végül emelkedést produkálna a mostani drágulást követően.
Fontos azonban, hogy ez nincs kőbe vésve, és Hulbert szerint is csak spekulálni lehet, hogy végül beigazolódik-e újra a múltban tapasztalt tendencia. Van azonban egy olyan elmélet, amely alapján igencsak következetesnek tűnik azzal számolni, hogy a részvények emelkedni fognak a magasabb olajár hatására.
Ennek alapja, hogy
az Egyesült Államok az elmúlt időszakban egyre inkább önfenntartóvá vált az energiapiacon.
Az amerikai Energy Information Administrarion (EIA) adatai alapján például az olajipari termékek piacán az USA importjának és exportjának aránya folyamatosan javult az elmúlt években – vagyis az USA-nak egyre kevésbé van szüksége külföldi nyersanyagra. Mi több, néhány hónapja már sikerült elérni, hogy az Egyesült Államok nettó exportőr legyen.
Következésképpen,
ha az USA tartósan nettó exportőr lesz, akkor – definíció szerint – a magasabb olajár pozitív hatást gyakorol majd az USA gazdaságának egészére.
Hulbert véleménye tehát az, hogy
nem érdemes a kezdeti reakciókból azonnal hosszú távú következtetéseket levonni.
Az eddigi tendenciák alapján ugyanis komoly esély van arra, hogy a magasabb olajár végül magasabb amerikai részvényárfolyamokhoz vezet majd.