Megerősítheti az afrikai kalózokat a koronavírus-járvány

2020.04.10. 06:31

A koronavírus-járvány alaposan felforgatja az egész világot, a gazdaság működésétől kezdve az emberek hétköznapi életvitelén át, a társas érintkezésre vonatkozó szabályokig. Hatásai alól nem vonhatják ki magukat azok sem, akik olyan szélsőséges jelenségtől érintettek valamilyen módon, mint a modernkori tengeri kalózkodás. Persze azt itt sem lehet pontosan megjósolni, hogyan hat a járvány a tengeri útonállók tevékenységére. Az azonban biztosnak látszik, hogy a kereskedelmi tengerhajózásban egyes régiókban rövid távon nem növeli a kockázatokat a vírus terjedése, ám hosszabb távon a kalózkodás felerősödésére lehet számítani.

A koronavírus globális terjedése miatt kialakult helyzet, a biztonsági kérdések újraértékelésére, az eddigi gyakorlatok átgondolására kell hogy késztesse a  tengerhajózás szektorának szereplőit - hívja fel elemzésében a figyelmet az iparágban működő, kockázatelemzéssel és biztonsági megoldások szállításával foglalkozó Dryad Global nevű vállalat. Nem pusztán arról van szó, hogy a hosszú hetekig a tengeren lévő áruszállító hajók esetében, fokozott kockázatot jelent a vírusfertőzés megjelenése a legénység körében. A tengerhajózás, különösen a teherszállítás világa ugyanis nem működhet úgy a járvány alatt, mint korábban, hiszen a tengeri kalózkodásban is változásokra kell számítani.

A spanyol védelmi minisztérium által közreadott képen egy kalózbárka halad túszával, mielőtt egy spanyol hadihajó feltartóztatta volna az Ádeni-öbölben (2011, illusztráció)Forrás: AFP/Ho

Helyek, ahol nem nő a kockázat

Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a Covid-19 vírus egyszerűbbé tette volna a problémák kezelését a tengerhajózás világában. Az ágazatban már jelen lévő biztonsági kockázatok, logisztikai kérdések csak még hangsúlyosabban jelentkeznek a járvány alatt.

A koronavírus például egészen egyedi megvilágításba helyezi a tengerjáró hajók egy részén szolgálatot teljesítő biztonsági személyzet körüli kérdéseket. A profikból álló fegyveres őrség tagjaira ugyanis alapértelmezésként éppúgy vonatkoznak a járvány miatti, nem teljesen azonos tartalmú utazási korlátozások az országok között, mint a civil közlekedésben résztvevőkre. Ez pedig megnehezíti az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégek felbérelését a tengeri utakra.

Iráni halászokat mentenek ki ausztrál haditengerészek (2014) az Ádeni-öbölbenForrás: AFP/Abis Sarah Williams

A jó hír az - derül ki az elemzők állásfoglalásából -, hogy a világ több, kalózkodástól egyébként sújtott vizein egyelőre nem nőtt a kalózkódás intentzitása. A vállalat kockázetértékelése szerint az Indiai-óceánon, az Ádeni-öbölben (ez a térség a korábban hírhedt szomáliai kalózkodás gócpontja), illetve a Vörös-tengeren áthaladó forgalom esetében, fegyveres biztonsági őrség alkalmazása jelenleg nem indokolt.

Ez pedig nem pusztán a biztonság, hanem a gazdaságosság miatt is fontos, hiszen a tengeri kereskedelemet is erőteljesen sújtják a koronavírus gazdasági hatásai. Egy ilyen helyzetben pedig az egyébként fontos, de aktuálisan nem feltétlenül szükséges szolgáltatások elhagyásával, sokat tudnak sprórolni a hajóüzemeltetők és szállítmányozók.

Az értékelés szerint az Indiai-óceánon egyelőre alig érzékelhető a világjárvány hatása, és az Ádeni-öbölből idén jelentett, hajókat érintő incidensek egyikéről sem nyert megerősítést, hogy az valóban kalóztámadás lenne. Ugyanakkor az elemzők szerint ez nem azt jelenti, hogy ezekben a térségekben közép- illetve hosszútávon, a kalózkodás gyökeres átalakulására, visszaszorulására kell számítani a Covid-19 fertőzés terjedésével.

Itt kaphat azonnal erőre a kalózkodás

Az elemzők szerint igen valószínű, hogy a kalózkodás Nyugat-Afrika partjainál kap új lendületet a Covid-19 járványhoz kötődően. A térség egy ideje a jelenség új gócpontja lett, a Guineai-öböl globálisan is a legveszélyesebb tengeri régiónak számít. Erről az Origo az alábbi cikkében írt részletesen:

Veszélyes vizeken: új gócpontja van a tengeri kalózkodásnak

A közelmúltban még rendszeresen érkeztek beszámolók vízen elkövetett támadásokról, modern kalózakciókról Kelet-Afrikából és az Indiai-óceánról. A szomáliai partszakaszon aktív fosztogatók rajtaütéseinek eseményeit éppúgy felkapta a világsajtó - sőt, az egyik támadás történetéről még nagy hollywoodi produkció is készült -, ahogy az ázsiai vizeken működő haramiákét.

Úgy tűnik, a koronavírus csak növeli a térség kockázatát. Ahogy ugyanis a vírus mind jobban szétterjed az afrikai kontinens Szaharától délre eső régiójában, úgy a gyakran amúgy is gyenge kormányzatok erőforrásait a vírus elleni küzdelem, és az általában fejletlen egészségügyi ellátórendszer megerősítése köti majd le. Így várhatóan nem tudnak hatékonyan fellépni a kalózok ellen.

A széles körben elterjedő fertőzés akadályozza a biztonsági válaszlépéseket, így nem valószínű, hogy csökkenne a kalózkodásnak számító incidensek száma, sőt, igen valószínű azok átmeneti növekedése is

- írja a helyzetértékelés. Eszerint egyébként Nigéria továbbra is a nyugat-afrikai térség legkritikusabb állama lesz a tengerészeti biztonság szempontjából. Ezen pedig az sem fog változtatni, hogy a járvány miatt visszaeső világkereskedelem miatt, kevesebb hajó halad át a térségen.

Amerikai haditengerészek egy kalózkodás elleni akcióban lefoglalnak egy kábítószer-szállítmányt az Ádeni-öbölbenForrás: Getty Images/U.S. Navy

A Statista összesítéséből látni, hogy 2019-ben a megkísérelt illetve sikeres kalóztámadások közel fele Nyugat-Afrikában történt, és Nigériához köthetően volt a legtöbb ilyen incidens:

Az ok, amiért összességében a koronavírus-járvány sem hozza el a modern tengeri kalózkodás végét, merőben gazdasági természetű.

Ahogy az értékelések megjegyzik, a kalózkodással sújtott tengeri régiók - az eddig említettek mellett főként az Ománi-öböl és Ázsiában a Malaka-szoros - egyébként csomópontjai a vizeken bonyolított fekete kereskedelemnek is. Ahogy pedig a járvány mind jobban érezteti hosszú távú gazdasági hatásait, úgy növekszik majd meg a tiltott tengeri ügyletek száma is.

Az elemzést összeállító vállalatnál most mindenesetre azt ajánlják, fegyveres fedélzeti őrség helyett elsősorban a hajók távoli felügyeletével, nyomon követésével oldják meg az átkeléseket a veszélyzetetett tengeri régiókban. Fegyveres őrséget bérelni csak a kockázat gondos mérlegelése után érdemes.

Azt pedig, hogy pontosan milyen hatással lesz a Covid-19 járvány a tengeri kalózkodás gócponjaira, csakúgy, mint más kérdéseknél, a járvány lefolyásának súlyossága fogja majd eldönteni. Ez azt is meghatározza majd, mennyire mélyülnek tovább azok a fennálló társadalmi-gazdasági problémák ezeken a helyeken, melyek életben tartják a kalózkodás jelenségét.